Ha valaki gondtalanul átutazik Borsodszirákon, rendezett, tiszta településként fogja azt emlékében megőrizni. Kevesen gondolnák, hogy az itt élő közösség komoly értékekkel bír, s hatalmas energiákat mozgósítanak az emlékek ápolása, az értékek megőrzése terén.
Bartók Béla Emlékének ápolása
Borsodszirák élete egybeforrt Bartók Béla emlékezetével, akinek ősei itt vannak eltemetve. A település lakossága a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesülettel együtt gondozza a nagy zeneszerző emlékét, s ápolja a település néphagyományát.
1954-ben fedezte fel a belga származású professzor, Denijs Dille francia nyelv- és irodalom tanár a Bartók ősöknek a sírjait, kapcsolatát Borsodszirákkal.
1955. július 26. Ez egy meghatározó dátum a település életében. Ekkor alakult meg a Bartók Emlékbizottság. A Bartók Emlékbizottság megalakulásakor döntötte el, hogy ápolni fogja Bartók Béla nevét, munkásságának emlékét. 1955-től vált mérhetővé a Bartók emlékek ápolása. Ezt többek között az is jelezte, jelentette, hogy nevét felvette a termelőszövetkezet, a művelődési ház, az iskola. Utat neveztek el róla, illetve a település központjában az emlékpark is az ő nevét viseli.
Juhász József visszaemlékezése szerint a zenével való kapcsolat első állomása Kun Lajos bácsi , a helyi általános iskola igazgatója, aki valamikor kántortanító volt. Ő arra törekedett, hogy iskolán belül történjen a Bartók emlékek ápolása, munkásságának megismertetése. Ének órákon Bartók Béla kifejezettem előtérbe volt helyezve, de Lajos bácsi jó érzékkel kezelte, hogy miként lehet a diákokkal megszerettetni a népdalt, a bartóki hagyományokat. Ő hozta létre iskolán belül az énekkart, majd hozzá egy zenekart, akik a bartóki zene hangszerein játszottak. Az általa megkezdett zenei hagyomány a település életében különböző formákban folytatódott.
1974-ben Borsodszirákon működött egy Bartók Béla Pávakör, amely felnőttekből állt. A pávakör 1974-ben fellépett Aggteleken, hatalmas sikerrel. A következő dátum 1975. Ekkor Sajószentpéteren egy országos népdalversenyen vettek részt, amely egyben a kórusok minősítő versenye is volt. Bartók emlékének ápolását jelenti, hogy 1981-ben, születésének 100. évfordulóján a termelőszövetkezet szobrot állíttatott a település központjában. 2009 óta a park neve Bartók Béla Emlékpark.
Napjainkban Bartók Béla emlékének ápolásában legjelentősebb szerepet a Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület végzi. Minden évben megemlékeznek a nagy zeneszerző születésének és halálának évfordulójáról, kórustalálkozót szerveznek, s megkoszorúzzák a temetőben Bartók Béla ükszüleinek sírját.
HÍMES HÁZ
A borsodsziráki Hímes Ház egy 1777-ben épült, késő barokk stílusú, védett műemlék épület, amely eredetileg kasznárházként (gazdasági intéző lakásaként) szolgált az egri püspökség birtokán. Alakjával különleges hangulatot varázsol a templom szomszédságában, valódi jelképe lett a településnek.
Az épület történetének főbb állomásai:
-Kasznárház (1777): Az építést követően hosszú ideig a gazdasági tiszttartó, a kasznár otthonaként funkcionált.
-Iskola és tanítói lakás: Később a település iskolájaként, majd tanítói lakásaként használták; hazánk egyik legrégibb, mai napig megőrzött szerkezetű műemléki iskolaépülete.
– Felújítás (2012–2013): A História-völgy projekt keretében újították fel, és 2013 májusában nyitották meg a nagyközönség előtt. A felújítás során hűen megőrizték az eredeti ajtókat és ajtókereteket.
Jelenlegi funkció: Ma közösségi és néprajzi bemutatóházként, valamint népművészeti kiállítóhelyként működik, ahol a helyi hagyományokat, a sziráki népviseletet és népművészetet mutatják be, valamint Bartók Béla életútját.
Információink szerint a Hímes Ház jelenlegi funkciója megszűnik, miután az egyház visszaigényelte az épületet. Az önkormányzat, a hagyományőrzők most azon dolgoznak, hogy hol és miként tudnák elhelyezni a kiállítást. Sajnos az a kivételes egység, ami az épület küllemét és a kiállítást alkotta, mindenképp elveszik, ami megítélésünk szerint szomorú.
Miért Hímes ház?
A borsodsziráki épület a „Hímes Ház” nevet a benne helyet kapó gazdag népművészeti kiállításról és a helyi hímzésvilágról kapta a 2013-as újranyitásakor. A magyar nyelvben a „hímes” szó hagyományosan díszes, mintás, hímzéssel vagy festéssel ékesített dolgokat jelent (mint a hímes tojás vagy a hímes kendő).
A névválasztás mögött két fő ok áll. Egyrészt a sziráki hímzés. Az épületben berendezett kiállítás elsősorban a falu és a Bódva-völgy sajátos, mintákban gazdag hímzés- és szőttesvilágát, valamint a hagyományos sziráki népviseletet mutatja be.
Másrészt közösségi alkotóház jelleget is kapott az épület. A látogatók nemcsak nézegethetik a kiállítást, hanem maguk is elsajátíthatják a hímzés alapjait, vagy bekapcsolódhatnak más kézműves (például mézeskalács-díszítő) foglalkozásokba, így a ház valóban a „hímzés és a díszítés otthonává” vált.
Sokáig volt otthona „ASzakkör” népművészeti programnak.
A borsodsziráki Hímes Házban kiállított népművészeti gyűjtemény a XIX. század végi helyi és Bódva-völgyi paraszti kultúra világát tükrözi. Bár a sziráki viselet az első világháború után fokozatosan eltűnt a mindennapokból, a megőrzött textíliák és ünnepi ruhák mintakincse rendkívül gazdag.
A gyűjteményben megjelenő legfőbb motívumok és díszítőelemek a következők:
-Virágos és növényi motívumok
Tulipánok és rózsák: Különböző formában jelennek meg a szőttesek szélén és a hímzéseken. Gránátalma és indás minták.
-Geometrikus szőttesminták
Keresztszemes és szálánvarrott minták: Elsősorban piros és kék pamutfonallal készített ritmikus, geometrikus mintasorok. Csillag- és rombuszmotívumok
-Szalagos és csipkebetétek: A vékony gyolcsból készült ingvállakat és kötényeket aprólékos fehérhímzéssel, csipkével vagy színes szalagokkal keretezték. Ráncolás (Pliszírozás).
BORSODSZIRÁKI SZŰR
Borsodszirák leghíresebb tárgya a „sziráki szűr” (egy rendkívül gazdagon díszített cifraszűr). A szűrt a Budapesten rendezett monumentális millenniumi ünnepségeken (1896) mutatták be a nagyközönségnek.
Ez a darab történelmi jelentőségű a magyar néprajzban. Bár Borsodszirákon viselték, magát a ruhadarabot egy neves miskolci szűrszabó műhelyben készítették. A szűr a Néprajzi Múzeum kivételes kincse, a budapesti bemutatkozás óta ez a cifraszűr a fővárosi múzeum gyűjteményének egyik emblematikus, kiemelkedő darabja. Gyakran szerepel különböző szakmai publikációkban és időszaki kiállításokon is.
Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület és a közösség
Egy település értékei addig maradnak a közösség értéki, amíg vannak olyanok, akik dolgoznak azok megmentésén, ápolják a hagyományokat. Borsodszirákon ezt a nemes feladatot vállalta magára Juhász József vezetésével a Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző egyesület. A tagok, a kórus, „ASzakkör” alkotói mind-mind azon munkálkodnak, hogy az értékek példaként jelenjenek meg a település életében, kapcsot teremtsenek a múlt és a jelen között. Ennek része a Bartók hagyományok ápolása, a kórustalálkozók, a sok-sok szakmai díjjal jutalmazott kórus, „ASzakkör” alkotóközössége, az adventi rendezvények, közösségépítő programok.
A kép bal oldalán Tóth Attila polgármester
Céljukat csak úgy tudják elérni, ha vannak olyan támogatók, mint a település vezetése és önkormányzata, az iskola vezetése és tanulóközössége, a településen működő intézmények, vállalkozások, és sok-sok önkéntes. Ezek adják a kohéziót, s így válik a település közössége is értékké.
Korábbi cikkeink Borsodszirákról.
–Bartók Béla születésének 145. évfordulójára emlékeztek Borsodszirákon
–15 éves a Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület
–Bartók Béla Dalostalálkozó és Hagyományőrző Nap Borsodszirákon
–A borsodsziráki hagyományőrzők kiállítással zárták a magyar néphagyomány ápolásának újabb projektjét
–Mozgalmas és sikeres időszakot élnek a borsodsziráki hagyományőrzők
–A Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület X. Dalos Találkozója-videó
–KIEMELT ARANY MINŐSÍTÉST NYERT A BORSODSZIRÁKI KÓRUS
-rizner-
A galéria a képre kattintva tekinthető meg.
