„Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” Ezzel köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek. Mindezt annak tudatában tették, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe április 24-e, az igazi meleg idő eljövetelét jelöli, annak végét a szeptember végi Mihály arkangyal napja jelöli.
KI VOLT SZENT GYÖRGY?
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított hősiességének elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A Krisztus hívővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől Kr. u. 303-ban kivégezték. Vértanúként mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák melyben legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt, valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A páncélban lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette. Alakját Kolozsvári Márton és György prágai szoborcsoportja őrzi számunkra a legemlékezetesebben, aminek egyik hű másolata a mai napig Kolozsváron is megtalálható.
RÓMAI PÁSZTORÜNNEP VOLT
Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
SZENT GYÖRGYHÖZ FŰZŐDŐ MAGYAR SZOKÁSOK-KEZDETÉT VESZI AZ ÁLLATOK KIHAJTÁSA
A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK
A lányok „szentgyörgyharmattal” mosták orcájukat, hogy szépek legyenek.
A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a „bűbájos” vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták.
A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott.
Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
SZENT GYÖRGY A MEZŐGAZDASÁGNAK IS ÜZENT
Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni.