Ziliz apró, borsodi falu a megye középső részén, városok közelében. Az agrárium volt a meghatározó ágazat egykoron, de voltak akik ingáztak az iparba, a bányászatba. Utóbbinak már nyoma, emléke is alig, de a falu átvészelte a váltást és sokat pályázva próbálnak boldogulni. Verebélyi Norbert polgármesterrel beszélgettünk múltról és jelenről, egy picit a jövőről is.
Ziliz csereháti kis falu, amelyhez közel van Edelény és Sajószentpéter, Kazincbarcika, a bányászat, energetika egykori fellegvárai. Hogyan érintette települését az ágazat leépítése, majd halála?
Zilizen is, mint oly sok bányákhoz közeli kistelepülésen is voltak olyanok, akik bányászként dolgoztak. Sokan a közeli Edelényben, de jártak dolgozni Kazincbarcikára és Sajószentpéterre is. Mivel a bányászok családfenntartók voltak, általában fiatalok, kicsi gyerekekkel, így az ágazat leépítése rosszul érintette a családapákat. Mindennapi megélhetésük lett oda, egyik napról a másikra. Községünket, – mivel nem voltunk igazi bányásztelepülés, nem volt túl sok család akik ebből az iparágazatból élt volna meg – nem viselte meg túlságosan a bányák bezárása, az ágazat leépítése.
A nagyapám is bányász volt egykoron és mikor megkezdődött a leépítés, a bányabezárás a környéken, szerencsére el tudott menni nyugdíjba. Sajnos nem hallottam tőle sok bányász történetet, legendát, mert hamarosan meghalt.
Hogyan élte túl a falu az átalakulást?
Ziliz község az átalakulást, zökkenőmentesen vette, a családfenntartó fiatal emberek találtak munkát. Fizikumuk és rátermettségük lévén főleg gyárakban tudtak elhelyezkedni. Többen voltak, akik pont ekkora kerültek a nyugdíjazás közelébe, így nekik se jelentett gondot a bányászat megszűnése. Annak idején is sokan dolgoztak a szomszédos városokban, az iparban. A pontos adatokat nem ismerem, de ma is a kazincbarcikai Borsodchem és a miskolci Bosch talán a két legnagyobb foglalkoztatója az itt élőknek. Sokan ingáznak a környéken a munka után.
A bányászathoz hasonlóan a csoki csomagoló üzem is bezárt, még valamikor a 80-as évek közepén, amikor Edelényben megkezdte a termelést az ottani üzem. Olyan száz fő körül dolgoztak itt, ez volt a település legnagyobb foglalkoztatója.
A szomszédunkban van Borsodszirák, ahol jól működött régen és most is a mezőgazdaság, a gazdálkodás. A községhez tartozó tanyán már nem tenyésztenek állatot, viszont a földeket megművelik, olyan 200-250 hektáron gazdálkodhatnak. Ziliz határa szerencsére nem maradt parlagon.
Vannak a faluban bányász hagyományok, hagyományőrzés? Milyen most a kulturális, közösségi élet?
A faluban, mivel ténylegesen csak kevés ember dolgozott bányában, nem alakult ki hagyományőrzés ezen a téren. Az idősebbek emlékeikben hordozták tovább a bányász élet nehézségeit és szépségeit. A fiatalabbak a közeli edelényi Bányászklubba járhattak el, hagyományőrzés céljából. A községnek van kultúrháza, itt rendezzük a különböző rendezvényeinket, mint például az idősek napját vagy különböző bálokat, de színi előadásoknak is otthont ad az intézmény, amire büszkék vagyunk. Erre saját erőből nem lenne lehetőségünk, de segít a Déryné program!
Egy csomagban kínálnak a számunkra vendég előadásokat, amelyek közül kiválasztjuk a minket legjobban érdeklőket. Ennek keretében olyan előadásokat láthattunk vendégül, mint a hazafias töltetű Nélküledet, a Dorottyát vagy az országosan ismert és népszerű Pindroch Csaba színművész önálló előadó estjét. Legközelebb júniusban lesz előadás, Arany János színművét, A nagyidai cigányok című előadása fog vendégszerepelni nálunk. Már most várjuk a nem is olyan messze lévő nagyidai – Kassa közeli, ma már szlovákiai település a határ túloldalán- történetet feldolgozó előadást. A közönség szerencsére nem csupán az idősekből áll, hanem jönnek fiatalok is jönnek az előadásokra, minden korosztály képviselteti magát a tinitől a nyugdíjasig. Jelképes belépődíjat kérhetnénk, de lemondtunk róla. Így tényleg eljöhet mindenki, akit érdekel az esedékes műsor.
Hogyan alakult át a hagyományos társadalmi- és a kulturális élet az elmúlt évtizedekben?
Sajnos, mivel a bányászélet utolsó képviselői is meghaltak, a társadalmi és kulturális életben már nincsenek jelen a bányászattal kapcsolatos értékek. Kulturális életünket főleg az idősek- fiataloknak való hagyományok átadására tervezzük. Társadalmi életünkben nagyon fontosak a fiatal családok segítése, helyben tartása. Kiemelten figyelünk a gyerekek és az idősek kulturális programjaira. Az itt élők bevonása a különböző közösségi tevékenységekbe is nagyon fontos. Éppen ezért, közösségi tereket szinte bárhol a faluban ki tudunk alakítani. Figyelemmel vagyunk lakóink egészségügyi fejlesztésére és a kulturális élet helyben való elérésére.
Sikeresen éltek a pályázatok kínálta lehetőségekkel?
Községünk, sikeresen élt a pályázatok kínálta lehetőségekkel. Az évek folyamán megvalósultak:
Zilizen az önkormányzati utak aszfaltburkolatúak, a Petőfi Sándor utat 2018-ban, a Dózsa György utat 2020-ban, Magyar Falu pályázat segítségével újítottuk fel. önkormányzati épületek akadálymentesítése, energetikai beruházás a Hivatal, a Kultúrház és az Óvoda épületén, 2018-ban.
Eszközbeszerzés történt, 2019-ben az orvosi rendelőben, (például a gyermek vérnyomásmérő, csecsemőmérleg, vércukormérő, várótermi székek, számítógép). Így már korszerű és modern rendelő áll a zilizi lakosok rendelkezésére.
Az óvoda – bevallom, kicsit meg is lepődtünk, hogy a kisközségben van ilyen intézmény- a szerző – udvar is fejlesztésre került, gyermekeink életkorának megfelelő, az Európai Unió előírásainak, elvárásának megfelelő kivitelű játszótéri elemekkel bővült. Ennek keretében kialakításra került például homokozó, de van csúszda és a rugós, állatfigurás játékokat is kedvelik a gyerekek.
A község központjában található parkunkba, játszóteret álmodtunk meg, melyet 2021-ben meg is tudtunk valósítani. A lehetőségekhez mérten figyelünk a gyerekekre, a jövő nemzedékére.
Mint minden nagyobb beruházásunk, így a temető fejlesztésünk is pályázat útján valósulhatott meg, új kegyeleti hűtővel láttuk el a ravatalozót.
Fejlesztéseink a Magyar Falu Program pályázati lehetőségével valósulhattak meg.
Legnagyobb eredményünk, az Élhető települések című felhívásra benyújtott, TOP_PLUSZ-1.2.1-21-2022-00077 azonosítószámú támogatás elnyerése, „Ziliz belterületi vízrendezése” című projekt, mely 193 222 419 Ft támogatással valósul meg, 2022-2025 év végéig.
EFOP és TOP-os pályázati felhívásokat elnyerve, sporttal, kultúrával gyermek programokkal, falunapokkal tudtuk színesíteni az elmúlt években a közösségi életet.
Településünk kulturális életét a már említett Déryné program segítségével tettük teljessé, helyben elérhető színvonalas színházi előadásokkal.
Közösségi életünkhöz szorosan hozzá tartoznak a különböző jótékonysági bálok.
Zilizen, az Együtt Zilizért Alapítvány vállalta fel a „Helyi népi kultúra felkutatása és ápolása, a teleülés kulturális, sport és hagyományőrző tevékenységének szervezését.” Alapítványunknak köszönhetjük, Tájházunkat, melynek érdekessége, hogy berendezési tárgyait községünk lakói adományozták. Így egy teljesen autentikus, tájegységet is be tud mutatni településünk az ide érkezőknek. Gyermeknapokat, Mikulás esteket és kirándulásokat is szerveznek, civil szervezeteknek kiírt pályázatok útján.
Községünk a Fásítási programban 20 darab facsemetét pályázott meg, melyet a településen élőkkel közösen ültetett el.
Az ugyancsak MFP „Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése…” című pályázat benyújtásával, óvodánkat szeretnénk teljes körűen felújítani. Elnyertünk, 48.524.728 ft pályázati támogatást. Ez nagyban segítené a családok beköltözését, községünkbe illetve a helyben maradást is.
Hogyan látja a jövőt, mik lehetnek a kitörési pontok?
Elképzeléseinket, pályázat útján tudjuk csak megvalósítani, saját erőforrásból nem sikerülne.
Kitörési pontot, főleg a turizmus fellendítésében látnánk. A turizmus fejlesztés fontos előrelépés lenne térségünk és egyben településünk számára is. Kiépített bicikli utakon lehetne bejárni a Cserehát községeit, megnézni ezen tájak nevezetességeit. Élvezni, az ide látogató turistáknak a falusi élet nyújtotta életérzést. Ezzel párosulna az aktív életszemlélet, ami felgyorsult világunkat annyira jellemzi. Kerékpározni, evezni, akár futni is lehetne, egy-egy nevezetesség vagy közösségi színtér között.
Ha 10 év múlva valaki Zilizre látogat, milyen települést fog találni?
Tíz év múlva, Ziliz egy élhető és továbbra is fejlődő község lesz. Most is ebben a fejlődő tendenciában vagyunk, élünk minden lehetőséggel amik ezeket a terveket előbbre viszik- zárta a beszélgetést Verebélyi Norbert, aki 2010-től folyamatosan Ziliz polgármestere.
A beszélgetés alapján energikus, aktív falusi polgármesternek tűnt Norbert. Nem várják a sült galambot, hanem pályáznak, vannak ötleteik, eredményeik. Ez természetesen a mi, vagyis külső személyek véleménye. Az már a lakosokon múlik, hogy ezt mire, mennyire értékelik.
Ziliz a számok tükrében
A csereháti falunak 371 lakosa van, ráadásul ez is 14-el (3,9 százalék) több, mint 2011-ben volt. Itt is női többség van 190-181 arányban. A korfa: 0-14 éves: 18,9 százalék, a 15-64 év közöttiek 62,3 százalék, a 65 fölöttieké pedig 18,9 százalék. A lakásállomány 129, ami 5 darabbal (3,7 százalék kevesebb, mint az előző felmérésnél.
A lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak 2022-ben, 4,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,7% volt római katolikus, 47,4% református, 1,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 5,4% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).
A népességen belül csökken a magyarok és növekszik a cigányok aránya. A statisztika önkéntes bevalláson alapul és a cigányok egy része is magyarnak vallja magát. A vallásosság tekintetében a reformátusok elvesztették az abszolút többséget, de a többi is csökkent.
-Csontos László-
