Csodád Miskolc és Kassa útvonal mellett fekvő, mégis csendes, nyugodt falu a Hernád völgyében, ahonnan hagyományosan Miskolcra és környékére járnak dolgozni az emberek. Helyben az önkormányzat és a mezőgazdaság ad munkát. Iparosítani nem is szeretnének különösebben, hogy megmaradjon a nyugodt, zöld környezet.

Az 50 éves, tösgyökeres helybéli Hudopkó József polgármesterrel fiatal koráról, a rendszerváltás előtti időkről beszélgettünk először. Mint mondta, a lakosok egykoron a mezőgazdaságban dolgoztak vagy ingáztak a közeli nagyváros iparába és kétlaki életet éltek. Bányász is volt köztük, igaz csak egyre emlékszik közülük, tehát sokan nem lehettek. Így a rendszerváltás körüli bányabezárási hullám nem is viselte meg Csobádot, mint például a hirtelen jövőkép nélkül maradt Rudabányát vagy Ormosbányát, Kondót…

A polgármester emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás a gyakorlatban leépítést jelentett sokaknak. Első sorban a bejárókat és az italozási problémákkal küzdőket próbálták elküldeni mások esetében pedig egyszerűen megszűnt a gyár, oda lett a munkahelyük. Az akkor jelentkező foglalkoztatási probléma mára megoldódott. Az érintettek mára elhunytak vagy a közmunka programba orientálódtak. A program lényegével egyet ért a falu vezetője, mert nem „ajándék” pénzt adott az érintetteknek, hanem azért munkát, rendszerességet is elvárt cserében. Teljesítette a feladatát.

Ha az önkormányzati alkalmazottakat nem számítjuk, mit lehet ma dolgozni Csobádon? Mint a falu első említésétől, cirka 700 éve, most is a mezőgazdaság a válasz! Egy vállalkozás keretében gyümölcsfákat termesztenek. Mint a polgármestertől megtudtuk kapálnak, metszenek. Az alap létszám 30 körül lehet, amikor idénymunkásokra van szükség, akkor jönnek a környező községekből is. Van egy tehenészet is, ahol néhányan folyamatosan dolgoznak. A többség pedig szétszórva dolgozik Miskolcon és környékén a drótgyártól a vasútig. Ők az ingázók, mint régen is csinálták.

Hogyan élték meg az emberek helyben a rendszerváltást? – váltottam témát.

-Az emberek azt várták, hogy jön a Kánaán itt is. Az MDF kormány helyzete nem volt egyszerű, mert komoly problémákkal nézett szembe – magyarázta a polgármester, aki szerint ilyen kis települések nem képesek saját maguktól előre lépni, hanem a kormányzaton múlik, hogy mire jutnak. Ezért is tartja nagyra a több, mint évtizedes múltra tekintő közmunka programot. Mint mondja, nem otthon ülnek az emberek, hanem dolgoznak, pénzt keresnek. Ki kellett mozdítani az embereket a tespedésből, közönyből.

Ami sikerült a foglalkoztatás terén, az sokkal nagyobb kihívás például a kultúra terén. Alapítottak egy egyesületet, amelynek van egy énekkara is, amelyben 8-10 fő összejön, együtt énekelnek. De, mint a polgármester megjegyezte az egykori kommunista szombat mintájára közösségi munkát is végeznek a községben, például rendbe tették egy régi tanító sírját,  csináltak kalákában március 15-ei emlékművet is. S ha már szóba kerültek az ünnepek, a rendszerváltáskor ment április 4 (a 40  évnél fiatalabbak kedvéért leírom, hogy ez volt a szovjet felszabadítás hivatalos dátuma) és jött március 15., valamint október 23., amelyeket természetesen Csobádon is megtartanak.

Az egyházi kötődés is megváltozott – ismerte el a falu vezetője. Egykoron szinte mindenki vallásos volt valamilyen szinten. A község abszolút többsége római katolikus volt, jelentős református és görög katolikus kisebbséggel. Alig járnak templomba – ismerte el szomorúan Hudopkó Sándor.  A mit lehet csinálni kérdésre annyit mondott, hogy akkor változik valami, ha változtatnak rajta, de nem ebbe az irányba megy a világ – tette hozzá, amire példát is hozott, nevezetesen hiába egyházi az iskola, ettől még nem fognak vasárnap templomba járni a gyerekek. Nem is tudom, mi lesz itt ötven év múlva? – szakadt ki belőle, aztán az európai helyzetet elemezve a migránsok okozta problémákat részletezte, amelyek szerencsére Magyarországon, Csobádon nincsenek jelen. Maradjunk annyiban, hogy minden társadalomnak meg van a saját problémája, amit jól, rosszul meg kell oldania.

Ezt követően vidámabb témáról, a jövőről, a polgármester jövővel kapcsolatos elképzeléseiről beszélgettünk.

-Településünk közel 700 fős és éppen tavaly ünnepeltük 700 éves fennállásunkat. Az a tapasztalatunk, hogy akkor tud előre lépni a település, ha kormányzati támogatás van. Szándék kell, hogy fejlődjön. Az épületeinket felújítottuk, valami újat lenne létrehozni. Egy közösségi színteret!- elmélkedett a polgármester.  Mint kiderült a községnek van kultúrháza, fel is lett újítva, a hivatallal egy épületben működik, s mintegy 50-en férnek el benne. Ami az év nagy részén elég, de nagy rendezvénynek nem tud otthont adni.  Idősek napjára például nem férnek be az érintettek.

Mint kiderült a polgármester egy többfunkciós épületre gondolt, amelyben nem csak a művelődési ház kaphatna helyet, hanem a posta is. Mint mondja, szívfájdalma, hogy bezárt Csobádon a posta. Az idősek megszokták, szerették, hogy helyben befizethették a csekkeket. Olyan pályázati lehetőséget még nem látott, amely megfelelne a projektnek, de örülne, ha látna ilyet és élnének a lehetőséggel. Az időseket nehéz kimozdítani, el vannak a maguk világában, a magányban, de foglalkozni kell velük. Meg kell próbálni jobban kimozdítani őket otthonról. Erre több lehetőséget teremtene egy új épület.

A település jövőképével kapcsolatban Hudopkó József emlékeztetett, hogy jó helyen fekszik Csobád, Miskolc és Kassa közt, ráadásul már itt van az autópálya is. Mivel véleménye szerint az ipari parkok a nagyobb városok elviszik, így nem ebben az irányban képzeli el a jövőt, ráadásul ahhoz komoly infrastruktúrára, például vízellátásra is szükség lehet. Ezzel szemben inkább a zöld, zöldebb településben látja a jövőt.  Majd az idő eldönti, hogy jól gondolta-e?

Érdemes tudni, hogy Csobád kis település, mégis van óvodája és alsó tagozatos iskolája!  Mint megtudtuk ráadásul gyerek is van, jó kihasználtsággal működnek! Igaz kis csavar van benne, mert nem önálló intézményekről van szó. Az ovi a korszakban megszokott módon tagóvoda, amely szervezetileg az ináncsi anyaintézmény keretein belül működik  az iskola pedig az Encsi Zrínyi Ilona Általános Iskola kebelében.  Ennek köszönhetően a kisgyerekekkel nem kell ingázni más településekre reggelente a szülőknek, nincs szükség az óvodásoknak vagy kisiskolás gyerekeknek ingázniuk. Élnek is a lehetőséggel a szülők.

Az elmúlt években sikeresen a község sikeresen pályázott a megyei uniós, úgynevezett TOP keretre, sőt azokat sikerült megvalósítani is. Ennek keretében 55 millió forintot nyert a Csobád által vezetett konzorcium (további tagok: Léh, Ináncs és Kiskinizs) a közösségfejlesztésre. A támogatás mértéke 100 százalékos volt, tehát a kistelepüléseknek nem került pénzébe a projekt keretében megvalósult rendezvények és egyéb, a helyi kötődést erősítő események, programok megszervezése, lebonyolítása, ami nagy segítség volt a községeknek. A helyi értékek feltárása, megismertetése terén jelentős előrelépés történt a sikeresen megvalósított pályázatnak köszönhetően Csobádon és partnereinél.

A Széchenyi program keretében, a TOP 100 százalékos támogatása mellett ( 110,8 millió forintot nyertek) sikeresen megvalósították a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztési projektjét is a község. Ennek keretében 3320 méter hosszban megcsinálták a csapadékelvezető rendszert, ezzel javult a lakosok élet- és vagyonbiztonsága. Az elkészült csapadékvíz elvezető rendszer műszaki átadása még 2018. őszén megtörtént. Az emberek természetesnek veszik, hogy nagy esőzések után se áll meg a víz, nincsenek elöntések. Ezt azonban csak akkor értékelik igazán, ha hiányzik vagy valamilyen probléma miatt nem működik rendeltetés szerint. Nem látványos, de fontos beruházás volt Csobád élhetőségének a biztosítása érdekében. Saját erőből nagyon nehezen tudta volna a falu megvalósítani a csatornázást. Ez volt az elmúlt évek legnagyobb, önálló beruházása a községben.

A már említett önkormányzati épületek felújítására is a TOP keretében került sor Csobádon. Erre a célra a község 28,3 millió forintot nyert el, 100 százalékos támogatási intenzitással, vagyis a modernizáció megvalósítása nem került közvetlenül pénzébe az önkormányzatnak. Az épület energetikai korszerűsítése történt meg. Többek között  sor került a nyílászárók cseréjére, utólagos hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre, valamint napelemes rendszer elhelyezésére. Csobád időben ébredt, valósította meg a hőszigetelési modernizációt. Ennek köszönhetően mikor jött az energia mizéria sok más faluval ellentétben nem került kiszolgáltatott helyzetbe a község. Ez is fontos része a nyugodt működésnek.

Mint tudjuk néha még a nagyvárosokban is gondot okoz az orvosi alapellátás folyamatos biztosítása, hát még vidéken. Csobádon ennek biztosítására is megtették, amit a község tud. A TOP keretében sikeresen pályáztak és meg is valósították az orvosi rendelő felújítását. Szögezzük le: nem volt olcsó dolog! Saját erőből csak más kárára tudta volna megoldani Csobád, de sikerült 100 százalékos támogatást nyerniük a pályázaton hozzá. A projekt magába foglalja a teljes épület homlokzati felújítást, a belső átalakítást, valamint a védőnői szolgálat elhelyezését, mivel korábban közös helyiséget használtak az orvossal. A sikeres beruházásnak köszönhetően jó körülmények közt működik a faluban a háziorvosi ellátás illetve a védőnői szolgálat is.

Egy pályázat maradt a végére, amely nem Csobád saját beruházása, vagy gesztorálása volt, hanem Forró vezetésével megvalósuló térségi fejlesztés volt a térségben, összesen mintegy 200 millió forintból.  A projekt célja a a gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása, a tartós szegénységben élők felzárkóztatása, valamint a periférikus élethelyzetek megszüntetése volt. Sikeresen megvalósították, de ennél lényegesebb, hogy remélhetően – saját érdekükben is – jól költötték el a településre érkező forrást.

Csobád és a számok

A legutóbbi népszámlálás szerint 654-en élnek Csobádon, ami szerény 25 fős, de már érzékelhet, 3,4 százalékos csökkenést jelent az eggyel korábbi, 2011-es felméréshez képest. Itt is, mint szinte minden településen, a nők vannak szerény, 2,4 százalékos többségben. Kistelepülésekhez viszonyítva egészen jó korfával rendelkezik a község, a lakosság 22,2 százaléka tartozik a 0-14 éves korcsoportba, a 15-64 közöttiek aránya 65 százalék, a 65 éven felülieké pedig 12,8 százalék, tehát Csobád nem tartozik az elöregedett, kihalóban lévő települések egyre szélesebb csoportjába, mint jó pár másik a néhány km-re lévő Csereháton.

A lakások száma 260, ami 5 db-os csökkenést jelent a korábbi felméréshez képest. A felújításról, modernizálásról nincs elérhető adat.

A legutolsó népszámlálás szerint a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,5% örménynek, 0,3% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).  

Vallásuk szerint 34,3 % volt római katolikus, 9,5% református, 11% görögkatolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 8% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt). Ezen a téren jelentős változás történt, 2011-ben még abszolút többségben lévő római katolikusok száma látványosan visszaesett az eltelt bő évtized alatt.

-Csontos László-