A Cserehát dimbes, dombos, kisebb, nagyobb erdőkkel színersített, romantikus tája elbűvöli a turistát, de az ország szélén, az „isten háta mögött” mégis nehéz az élet. Bezártak a környék bányái, az agrárium is átalakult, ami komoly kihívást jelent az olyan kistelepüléseknek, mint például Nyomár. Kicsik, saját erő nincs, de küzdenek. A rendszerváltás óta történtekről Takács László polgármesterrel beszélgettünk.
Egykoron mennyire volt jelentős tényező Nyomár életében a
bányászat?
-Mint a beszélgetésünk előtt utána néztem, a rendszerváltás előtti évtizedekben, a 60-as évekből a bezárásokig jó páran jártak a bányákba dolgozni. Többnyire Rudabányára, Ormosbányára Edelénybe. Eleinte kerékpárral, majd később fapados buszokkal (bányász járatoknak nevezték őket) utaztak a munkába, de nem ez a munka volt a jellemző a településre. Akinek szerencséje volt az a bányából ment nyugdíjba, akinek nem volt szerencséje, annak a bezárás után keresnie kellett valami újat, valami mást– emlékezett vissza a közelmúltra Takács László polgármester.
A rendszerváltás milyen állapotban, fejlettségben találta a községet?
-Sokan dolgoztak a helyi, illetve a szomszédos települések termelő szövetkezeteiben, mezőgazdaság és állattartás területen. Az emberek vállalhattak háztájit (krumpli- és kukoricaföld) a családi kassza kiegészítése céljából. A legtöbb családnak volt szőlője, konyhakertje, ahol megtermelték a zöldséget, gyümölcsöt. Szinte minden háznál tartottak háziállatot (sertés, baromfi), így mindent előteremtettek, amire egy családnak szüksége volt.
Nyomár településen működött egy varroda is, ami egészen a 90-es évek közepéig nyújtott megélhetést az ott dolgozóknak. A községnek egy élelmiszerboltja volt, ahol sok mindent be lehetett szerezni, amiért nem kellett Miskolcra vagy Edelénybe utazni. A mezőgazdaság mellett az ipar nyújtott munkalehetőséget még az itt lakóknak. Kazincbarcikára (BVK, ma Borsodchem Zrt.), Sajóbábonyba (ÉMV, ma ipari park) műszakos buszok hordták a dolgozókat.
Hogyan reagáltak a kihívásokra?
-A rendszerváltás után a bányákat bezárták, a mezőgazdasági termelő szövetkezeteket privatizálták. Az elbocsátott dolgozók kénytelenek voltak más munka után nézni. Egy részük az építőiparban, gyárakban helyezkedett el, volt, aki vállalkozó lett több-kevesebb sikerrel.
Akik sehol nem tudtak elhelyezkedni, azokat közmunkaprogram keretein belül alkalmazták. A közhasznú munkát a munkaügyi kirendeltségek működtették a regisztrált munkanélküliek közvetítésével, akik munkaviszony keretében egy évig végezhették a települések közfeladatait érintő munkákat. A munkanélküliek közhasznúak alkalmazásával próbálták a falut fejleszteni, építeni, szépíteni. Szükség is volt rá, mert a 70- es és 80-as években nem sok fejlesztés történt a településen a közös községi tanácsnak köszönhetően, aminek központja a szomszédos Hangács településen volt, így a közösből nem mindig jutott – utalt a régi problémára finoman a polgármester. Most önálló a település, saját kezükben van a sorsuk.
Hová jutottak el bő három évtized alatt?
-A település az elmúlt évtizedek alatt nagy változásokon ment keresztül. Falugondnoki szolgálatot hoztak létre, amely a mai napig működik, segítve a település lakóit- fogott a változások bemutatásába a polgármester és címszavakban felsorolta a változásokat.
A ’90-es évek elején kiépítésre került a községben a földgáz-, ivóvíz-, szennyvíz-, illetve telefonhálózat. Kábeltévé és internet is bevezetésre került a községben. Ezzel infrastrukturális szinten óriásit lépett előre a község.
A régi épületek, járdák, utak felújításra kerültek. Megépült az iskola, ami azóta sajnos bezárt. Emlékem szerint 1995-től 2021-ig működött. Kialakításra került egy játszótér, ami idén pályázati forrásból meg fog újulni. Az alkalmat megragadva elmondhatom, hogy pár napja jött meg az értesítés, hogy nyertünk rá 6 millió forintot. Ez volt az itt elérhető maximális támogatási összeg. Először is várjuk a hivatalos közokiratot. Ezt követően indulhat meg a projekt. Ha minden jól megy, akkor még az idén megkezdődhetnek a munkálatok, amely végén egy modern, az előírásoknak mindenben megfelelő játszótér lesz a községünkben, a szülők és a gyerekek legnagyobb örömére. Minél hamarabb indul, annál jobban örülök, mert hamarabb el is készül.
Hosszú éveken át volt szüreti felvonulás, szüreti bál is a községben. Majálisokon szórakozhatott a falu apraja nagyja. Majd később a majálist felváltotta a falunap, valamint már több éve „Autómentes Nap” és gyereknap keretében is szórakozhatnak a település lakói.
Évek óta házról házra járó falumikulás jutalmazza a gyerekeket, valamint pár éve közös karácsonyfa kerül felállításra, és az adventi koszorúnál az utóbbi időben közösen gyújtottuk meg a gyertyákat. A gyertyagyújtásnál 2023-ban már közös énekléssel ünnepeltük a szent estét.
A helyi könyvtárba bárki ellátogathat és megtalálhatja a számára hasznos és szórakoztató olvasnivalót. Valamint számítógépek és internet szolgáltatás is segíti a tanulni vágyókat.
Nagy sikerű bálok, szilveszteri szórakoztató rendezvények kerültek megrendezésre. Ezeknek a rendezvényeknek óriási közösségkovácsoló, összetartó ereje van – tartja a polgármester.
Milyen terveik vannak a folytatásra?
Terveink között szerepel a polgármesteri hivatal és a művelődési ház korszerűsítése, az elárvult iskolaépület hasznosítása. Továbbá fontos lenne a fiatalok megtartása, illetve bevonzása a településre.
Az üresen maradt iskolával kapcsolatban nem csak elviekben, hanem konkrét elképzelésünk is van. Egy közösségi- és sportközpont kialakítására lenne szükség, hogy lekössük, helyet adjunk a fiataloknak és természetesen az idősebb generációknak is. Kulturált keretek közt, helyben el tudják tölteni a szabadidejeüket. Jelenleg ott tartunk, hogy már focizni se járnak ki a fiatalok… Tennivaló tehát van. Mostanában itt, az egykori iskola épületében tartjuk a rendezvényeinket. Tekintettel a költségekre, sajnos önerőből nincs lehetőségünk a fejlesztésre, átalakításra csakis pályázati úton látok lehetőséget. Figyeljük a kiírásokat, várjuk, hogy jöjjön egy olyan végre, amire be tudjuk adni az elképzeléseinket. Ezzel kapcsolatban beszéltem képviselő úrral is. Fontos lenne a község számára az épület közcélokat szolgáló hasznosítása- fogalmazott határozottan, de mégis óvatosan a falu vezetője.
A közelmúltban épült egy magántulajdonú vendégház a községben, amely egész évben vonzza a városokból kiszabadulni vágyó vendégeket. A hétvégenként rendszeresen jönnek látogatók a községbe. Ezzel kapcsolatban megemlíteném, hogy két telket is el tudtunk adni érdeklődőknek. Bízom benne, hogy a csendest, nyugalmat, természetközeli állapotot szeretők közül egyre többen találnak ide. Visszatérő vendégeinkké válnak Nyomáron.
Sajnos az önkormányzat nem rendelkezik anyagi forrással. Mint említettem, csak pályázat útján tudunk bármit megvalósítani. Azt gondolom, hogy ezeket a pályázati lehetőségeket maximálisan igyekszünk ki is aknázni.
A falunkra jellemző az elöregedő lakosság, a természetes fogyás, a lakosság arányának folyamatos csökkenése. A település korfája eltolódott az idősebb korosztály felé, továbbá negatív a vándorlási egyenleg. Az elvándorlás iránya a közeli városok felé mutat. Leginkább a felsőfokú tanulmányok elvégzése és a jobb megélhetés reményében hagyják el a községet.
A településen az önkormányzat a közfoglalkoztatási program keretein belül tud munkalehetőséget biztosítani, egyéb lehetősége sajnos nincs – utalt ismételten a realitásokra a polgármester, amelyek közt minden nap élnek, dolgoznak. Mivel őseim erről a tájegységről származnak így elég jól ismerem a múltját, helyzetét. A Cserehát egésze, de különösen a belső részei el lettek hanyagolva és nagyobb városok, jó utak hiányában elkerülik a nagyobb állami és magán beruházások is. Annyi változott az elmúlt években, hogy az állami programok és uniós pályázatok próbálják helyzetbe hozni a vidéket.
A végére maradtak a civil szervezetek, önkéntesek, helyi kezdeményezések. Egy olyan öregedő kistelepülés, mint Nyomár, hogyan áll ezzel kapcsolatban?
Amennyiben ide számoljuk, akkor a polgárőrség újra életre lett hívva a községben. Szerencsére, kopogjuk le, hogy nincs problémánk a közbiztonsággal, vagyonbiztonsággal Nyomáron, de az idősebb lakosság számára megnyugtató, hogy vannak, tevékenykednek. Látják őket, beszélhetnek velük, amikor szolgálatban vannak és a falut járják. Ez is sokat számít, mivel sok az idős, részben egyedül élő ember a községben. Megnyugtató a számukra a polgárőrök jelenléte, tevékenysége.
Másik, klasszikus civil szervezetet a Nyomár Községért Közalapítvány. amelyet az önkormányzat hozott létre. A szervezet tevékenységi köre a hivatalos megnevezés szerint falufejlesztés.
Az említetteken kívül nincs civil szerveződésünk. Mint említettem öregedő, kistelepülés vagyunk. Városi környezetben, sok ember közt könnyebb ilyeneket szervezni, működtetni – összegezte gondolatait Takács László, aki a 2019-es választás óta tölti be a polgármesteri tisztséget Nyomáron.
Nyomár számokban
A legfrissebb népszámlálás szerint 280 lakosa van a községnek, ami jelentős csökkenést rögzít a 2011-es állapotokhoz képest: -46 fő, ami 14,1 százalék. Érdekes, hogy itt a férfiak vannak többen 143-137 arányban. A község korfája alapján nem kell tartaniuk a kihalástól középtávon, mert a lakosság 16,8 százaléka 0-14 éves, a 66,8 százaléka 15-64 éves és csupán 16,4 százaléka töltötte be a 64 évet. A lakások száma 131, változatlan.
A legutóbbi népszámlálás szerint a lakosság 95,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% bolgárnak, 0,4% ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Érdemi változás nem történt. Mint a számok is mutatják, hogy egy öregedő, szinte teljesen magyar lakosságú településről van szó.
Vallásuk szerint 27,1% volt római katolikus, 37,9% református, 7,9% görög katolikus, 0,7% ortodox, 5% felekezeten kívüli (20% nem válaszolt). Miközben a római katolikusok és reformátusok száma érdemben csökkent a görögkatolikusoké enyhén növekedett. A kistelepülések jelentős részéhez hasonlóan az országos átlagnál vallásosabb község Nyomár.
-Csontos László-
