Ma reggel egy általam ismeret, kedves hölgy feltöltött néhány fotót a napfelkeltéről, előtérben a BC-vel. Bár ő a képet annak különleges színvilága miatt posztolta, ettől a témától messze eltérően néhányan kegyetlenül beleszálltak a BC-be, meg a városvezetésbe. Miért? Ki tudja.
S mi lehetett az oka , hogy abban az ellentmondást nem tűrő stílusban? A szereplési vágy? A mérhetetlen gyűlölet? A tudatlanság? Mi az ok?
Az viszont biztos, hogy olyan valótlanságok kerültek megfogalmazásra, amiért akár pert is akaszthatna a kommentelők nyakába BC. S az is biztos, hogy a régi idők beidegződése él, és a kommentelőknek semmi valódi információjuk nincs a napjainkban megjelenő légszennyezés valódi okairól. Semmi, de semmi. Ezért aztán nincs is lehetőségük szembe nézni azzal a ténnyel, hogy mostanság a probléma fő okozói mi vagyunk. Mi, akik itt lakunk.
Korábban már írtam a Sajó völgye légszennyezettségének okairól, most ismét nekifutok, bővebb adatokkal, de a teljesség igénye nélkül.
A SAJÓ VÖLGYE
A Sajó völgye légszennyezettségi mutatói sajnos országos átlagban is rosszak. Nem csak azért gond ez, mert a rossz levegő csípi a szemünket, irritálja a nyálkahártyát, a krónikus betegek rosszabbul érzik magukat, stb. hanem a halálozások magas száma miatt is. Ma Magyarországon a légszennyezettség következtében 13 000-15 000 ember hal meg évente. S feltételezhető, hogy ezeknek az eseteknek a többsége a jelentősebb szennyezettségi zónákból kerülnek ki.
Ha a Sajó völgye légszennyezettségéről beszélünk, szűkebb régiónkra gondolunk (Putnok-Miskolc tengely), s a szállópor (PM10, PM2,5)koncentrációját vizsgáljuk. Térségünkben jellemzően mára már a téli időszak kísérője a levegő minőségének romlása, amit nyilvánvalóan befolyásol a sajátos földrajzi fekvés, a térség mikroklímája is.
Ma Magyarországon tíz levegőminőségi zóna létezik, ezek egyike a „Sajó völgye” , ami több települést foglal magába, mint gondolnánk. Alacska,Alsózsolca, Arnót, Bánhorváti, Berente, Boldva, Borsodbóta, Felsőzsolca, Hejőbába, Kazincbarcika, Királd, Kistokaj, Kondó, Tiszaújváros, Mályi, Miskolc, Mucsony, Muhi, Nagycsécs, Nemesbikk, Nyékládháza, Ónod, Oszlár, Ózd, Parasznya, Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajóörös, Sajópálfala, Sajópetri, Sajópüspöki, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajószöged, Sajóvámos, Szakáld, Szirmabesenyő, Tiszapalkonya, Uppony.
Ez a térség korábban a levegőminőség (szálló por) szempontjából a „C” csoportba tartozott. Az utóbbi évek mérési adatai alapján azonban átkerült a „B” csoportba., ami a rosszabb levegőminőség miatt történt.
Mi a különbség az A és a B csoport között?
B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag
tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja.
C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyagtekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van.
KIS TERMÉSZETFÖLDRAJZ.
MI SEGÍTI ELŐ A KEDVEZŐTLEN LEVEGŐMINŐSÉGI HELYZET KIALAKULÁSÁT?
Ez a vidék tájképileg csoda szép, de a levegőminőség szempontjából „átok” . A gondok okát a térség földrajzi fekvése, domborzata, és a légkör sajátosságai együttesen alkotják.
A rossz minőségű levegő kialakulásában meghatározó szerepe van a völgyi elhelyezkedésnek és a légköri inverziónak. A talaj közeli levegő hideg, s nehezebb, mint a meleg levegő, így az „ beül” a völgybe. Ez különösen a téli időszakra igaz.
Ilyenkor 700-1500 méteres magasságban a légkörben kialakul egy relatíve melegebb légréteg, amely megakadályozza a felfelé irányuló légáramlást, ezzel együtt a szennyező anyagok, részecskék magasabb légrétegekbe történő transzportját is. Ennek következményeként megnövekszik a talajközeli légrétegekben a kis méretű anyagok (por, azaz a PM10 és PM2,5) koncentrációja, nő a levegő szennyezettsége.
A medencékben, völgyekben elhelyezkedő településeken gyakrabban alakul ki hosszan tartó inverziós állapot, mint sík területen. A térséget külön sújtja, hogy télen alacsonyabban van az ún. keveredési határréteg, így a szennyező anyag kisebb magasságú légoszlopban halmozódik föl, koncentrálódik.
A völgyhatás miatt ráadásul viszonylag kevesebb a szeles napok száma, mint sík területeken, vagy fennsíkokon, így kisebb mértékben tudja keverni a talajközeli szennyezett levegőt a felső légréteggel.
Ehhez még hozzáadódik a Sajó miatti magasabb páratartalom, ami szintén az alsó légrétegekben halmozódik fel, itt magába gyűjti a légszennyező anyagokat, biztosítva azt, hogy hosszabb ideig a talaj közelében maradjanak.
A LÉGSZENNYEZŐ FORRÁSOK MEGVÁLTOZTAK
Szűkebb környezetünkben a szálló porból létrejövő légszennyezés mértékéért régi beidegződés alapján sokan az itt működő vegyi üzemet teszik felelőssé, pedig ez ma már nem állja meg a helyét. Elég csak arra gondolni, hogy Putnokon nincs szennyező üzem, mégis a térség legszennyezettebb levegőjű települése. S az is tény, hogy a légszennyezés mára zömében a téli időszak jellemzője. Ilyenkor napközben még elfogadható a levegő minősége, aztán 16.00 óra után, amikor mindenki elkezd fűteni, drámai méretékben növekszik a szennyezettség. A gyár azonban nem 8-től 16 óráig működik, hanem folyamatosan, és nem csak télen. Tehát a légszennyezés miatt rájuk húzni a vizes lepedőt, elég nagy bátorság.
Visszatérve a korábbi évekre, tény, hogy valaha sok gondot okozott a dolomitpor,stb. de az óta a technológia átalakult, megújult, s maga a cég is hatalmas összegeket költ környezetvédelemre. A PM10 és NOx tekintetében az úgynevezett nagykibocsátó telephelyek többsége megszűnt. Bezártak a kohászati üzemek. Tiszapalkonyán, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán bezárt mindhárom AES Erőmű, melyek 50 MW feletti tüzelőberendezéseket üzemeltettek és tevékenységük során jelentős volt a NOx és por kibocsátásuk.
A működő cégeknél pedig megváltozott a technológia, hatalmas fejlesztések történtek. Országos érések igazolják, ma már nem az ipari üzemek a szálló por fő kibocsájtói, részesedésük 10 % körüli itt is és máshol is.
AKKOR HONNAN SZÁRMAZIK A SZÁLLÓ POR, A HA NEM AZ ÜZEMEKTŐL?
Korábban a magas ipari- és lakossági légszennyezés a mainál rosszabb minőségű levegőt okozott. Az iparban bekövetkezett változások miatt csökkent a szennyezettség mértéke, de még így is sokszor van az egészségügyi határ fölött, mert a lakossági szennyezés megmaradt, és sok helyen nőtt.
Az utóbbi évek mérési adatai azt mutatják, hogy a korábbi tendenciával ellentétben az ipari üzemeknek és a közlekedésnek, mint fő PM10 forrásnak a domináns szerepe megszűnt, és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe. Egyre több háztartás tért át a szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag, stb.) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben.
2019-es adatok alapján a PM10 esetében a hazai összkibocsátás 56%-a, PM2,5 esetében 78%-a köthető a lakások fűtéséhez.
S persze ehhez jön még a közlekedés, mezőgazdaság,és több egyéb tevékenység.
MA A FŰTÉS A LEGNAGYOBB LÉGSZENNYEZŐ FORRÁS. MIÉRT?
A PM10 és PM2,5 kibocsátásokhoz napjainkban már a lakossági fűtés járul hozzá legnagyobb mértékben és a települések levegőminőségét is ez a tevékenység határozza meg. Ugyancsak jelentős káros anyag kibocsátással jár az avar és kerti hulladék égetése is.
Mivel fűtünk?
Az emelkedő fosszilis tüzelőanyag-árak következtében a fatüzelés és a szén/lignit tüzelés is egyre gyakrabban fordul elő, de 2022. évben a folyékony tüzelőanyagok felhasználása is növekedett. Ez elsősorban vidéken és a városok családi házas övezetében jellemző. A szilárd tüzelőanyag (fa, szén) égetése során a füstgáz szilárd anyag tartalma negatívan befolyásolja a légszennyezettségi mutatókat. A kereskedelemben kapható szilárd tüzelőanyag mellett/helyett, sajnos egyre többször előfordul, hogy hulladékoknak minősülő anyagok (bútorlap, kezelt fa, gumiabroncs, műanyagok, bontott-festett nyílászárók stb.) kerülnek elégetésre.
Minél rosszabb műszaki állapotú a fűtőberendezés, annál több szennyezőanyag távozik
A jelenleg hazánkban működő szilárd tüzelésű fűtőberendezések túlnyomó része több évtizedes életkorú, míg a modern, alacsony kibocsátású technológiák (pl. öko-tűztér, pellettüzelés, faelgázosító kazán) elterjedtsége maximum néhány százalékra tehető. Tehát a több káros anyagot kibocsátó tüzelőberendezéseket használjuk továbbra is igen magas százalékban.
A kémények mérete, műszaki állapota is meghatározó
A problémát tetézi, hogy a családi házak kéményének magassága nem elégséges ahhoz, hogy a káros anyag a felsőbb légrétegekbe juthasson, így a kéményeken keresztül távozó szennyezőanyag az ember által használt légtérbe kerül, azaz azt lélegezzük be. „A szomszéd füstjét.”
A városokon sokat segítene, ha a lakások fűtése minél nagyobb számban távhővel történne, de a kívánatostól messze vagyunk. S az is komoly előrelépés lenne, ha megfelelő pályázatok segítenék a fűtés korszerűsítést. Persze az is sokat jelentene, ha sikerülne kiiktatni a legkárosabb anyagok elégetését.
Távfűtéses lakások száma:
Miskolc: lakások száma belterületen 72067, távfűtött 31548 (43,7%)
Tiszaújváros : Lakások száma belterületen: 6771, távfűtött 5672 (83,7 %)
Ózd: lakások száma belterületen: 13991, távfűtött: 5545 (39,3 %)
Sajószentpéter: lakások száma belterületen 4251, távfűtött: 0 (0 %)
Putnok: lakások száma belterületen: 2380, távfűtött: 0 (0 %)
Kazincbarcika: Lakások száma belterületen: 12948, távfűtött: 8237 (63,6 %)
A KÖZLEKEDÉS IS KOMOLY SZENNYEZŐ FORRÁS
A közlekedés is befolyásolja a légszennyezettséget, erre kiváló példa Miskolcon a Búza tér. A közelben nincs annyi egyéni fűtés, ami a levegő rossz minőségét okozhatná, ipari üzem sincs, így itt marad a fő szennyező forrás, a közlekedés.
Szereptévesztés, hogy a tömegközlekedés fejlesztése helyett az egyéni közlekedés került előtérbe. Ma már lassan a wc-re is autóval megyünk, s a járművek szép lassan maguk alá temetnek minket.
A járművek esetében a legtöbb szálló por a gumiabroncsok kopásából származik. A szennyező forrás tekintetében második helyen a jármű által felkevert por áll, míg a kipufogógáz a harmadik helyen szerepel.
Minél több autó van, minél többet használjuk, minél idősebbek azok, annál több szennyező por keletkezik, ami a szmog kialakulásának is egyik kiemelt eleme. S a járművek nem csak télen, hanem mind a 4 évszakban szennyező források.
2024-es adatok alapján 2014-hez viszonytava mintegy 20 %-kal több autó van térségünkben, a forgalom is drasztikusan növekszik, s a tendencia gyorsuló.
Személyautók száma: 2024-es adatok
Kazincbarcika: 9536 személyautó, átlagéletkoruk 15,67 év
Sajószentpéter: 2335 személyautó, átlagéletkoruk 17,19 év:
Ózd: 7297 személyautó, átlagéletkoruk: 18,24 év.
Miskolc: 56122 személyautó, átlagéletkor 14,35 év.
Néhány forgalmi adat
Sajó híd előtt: 3. sz. főút 2015- 29 542 jármű/nap, 2023-37 868 jármű/nap.
Megyei kórház előtti útszakasz 2015 -16 741jármű /nap , 2023- 23 319 jármű/nap.
Berente vasútállomás BC előtt: 26. sz. főút, 2015-12 530 jármű/ nap, 2023-17 488 jármű/nap,
A lényeg, a szálló por tekintetében kb. 70 % származik a fűtésből, 10 % az ipari üzemek működéséből, és a 20 % az összes többi forrás, így a közlekedés, mezőgazdaság, egyéb tevékenység.
MIKOR A LEGROSSZABB A LEVEGŐ MINŐSÉGE?
Nyáron alig van olyan nap, amikor a légszennyezés mértéke magas lenne. Egyértelműen télen rossz a levegő, s ekkor is délutántól reggelig, ez is a fűtés dominanciáját igazolja. A cikk végén hivatkozott anyagból közöljük a szezonalitásra vonatkozó táblázatot.
De itt mutatjuk be a legutóbbi napok légszennyezettségi adatait is. Putnokon messze rosszabb a levegő minősége, mint Kazincbarcikán. S ha valaki a met.hu oldalon a mérőállomások napi, óránkénti adatait megnézi, láthatja, hogy a levegő minősége 16 óra után romlik, s másnap reggelig ki is tart, akkortól csökken ismét mindaddig, amíg a délutáni fűtés be nem indul.
TÖBB MÉRŐÁLLOMÁS KELLENE
A problémák hatékony kezelése hiányzik, s kevés az automata mérőállomás is. Edelényben nincs mérőállomás, pedig megítélésem szerint messze rosszabb a levegő minősége, mint Sajószentpéteren, vagy Kazincbarcikán. Ott délután igazán csípi az ember szemét a levegő, s igen „büdös”.
Putnokon csak a PM10 -et tudják mérni, a PM2,5 -öt nem, pedig az egészségtelenebb. Ózdon sincs mérőállomás, a Pitypalatty-völgyben sincs, Edelényben sincs, stb.
AZ EGYÉNI FELELŐSSÉG
Szóval volna mit tenni, de ebben a lakosságnak is komoly felelőssége van, s ez a legkevésbé áttörhető „fal” . Szinte senki nem foglalkozik azzal, hogy mivel fűt, mit éget el, s az mennyire szennyezi a levegőt. Senki nem szól a PET palackot, gumit, kábelt égetőkre, hogy „ezt nem kellene.”
Mára az autó a fenekünkhöz nőtt, sokan gyalog, busszal nem hajlandók közlekedni. Legfeljebb autó helyett e-roller jöhet szóba.
Ha kell, ha nem, öntudatosan térkövezünk, aztán morgunk a klímaváltozás okozta meleg miatt, meg valaki csinálhatna már valamit a hőség ellen.
Öntudatosan lebetonozzuk a csapadékvíz elvezető árkot, mert autó beállót építünk, aztán szidunk mindenkit, ha betör a portára a víz.
Végül is morogni, mást kiáltani ki felelősnek könnyebb, mint tudatosan élni.
Adatok forrása: A „Sajó völgye” levegőminőségi zóna levegőminőségének javítására készült Intézkedési Program. Levegőminőségi terv felülvizsgálata
(Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal- Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály)
-rizner-