A trianoni békediktátum emléknapja is azok sorába tartozik, amelyik a társadalmi megosztottság jelképévé vált, hiszen a politika rendszeresen kisajátította önös céljaira. Az Orbán-kormány jó elképzelésit (Határtalanul program a diákoknak, nemzeti összetartozás napja) nullázta le, amikor a legutóbbi romániai választáson a magyargyűlölő Simiont támogatta, vagy nem emelt szót Ficoéknál a Benes-dekrétumok újbóli felmelegítése ellen. S ide tartozhat az is, ahogyan Ukrajnát oda dobták az oroszoknak.
A lényegen nem változtat, a trianoni események megtörténtek, s az emberek lelkének többségében még ma is fájdalmas emlék.
A trianoni béke (de a társadalmi felfogás szerint békediktátum) a történelmi Magyarország I. világháború utáni fölosztását rögzítette a nemzetközi jog számára értelmezhető dokumentumban, a Párizs környéki békeszerződések egyik elemeként.
A trianoni békére emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
Elcsatolták, elszakították a Felvidéket, Kárpátalját, Vajdaságot, Erdélyt az akkori anyaországtól, majd később Ausztriához került Burgenland is. Ezzel elveszítettük területünk és lakosságunk 2/3-át, a 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmillió lakosú államból 90 ezer négyzetkilométeres, 7,155 millió lakost számláló kisállammá váltunk.
Miért trianoni a békediktátum neve? A trianoni békeszerződés a nevét a franciaországi Versailles-ban található Nagy-Trianon kastélyról kapta. Az I. világháborút lezáró dokumentumot az antant hatalmak és Magyarország képviselői 1920. június 4-én ebben az épületben írták alá. A kastély a nevét egy korábbi, elpusztított faluról (Triroium) kapta.
Hatalmas sokk és veszteség volt ez a magyarság számára.
Elvesztettük lakosságunk jelentős részét.
Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján.
A lelki trauma volt a legnagyobb hatású. Szétszakították a magyar családokat, akik a határon túl rekedtek, ellenségnek bélyegezték meg őket. Ez főleg Erdélyre és a Felvidékre igaz. A mai szlovák kormány továbbra is életben tartja a magyarok jogait megfosztó, vagyonát elkobzó Bene- dekrétumokat.
A területi veszteségen túl lefejezték a magyar hadsereget. A békeszerződés katonai rendelkezése szerint Magyarországon meg kellett szüntetni az általános hadkötelezettséget. Csak önkéntes haderő lehetett, összesen 35 000 fővel (1 750 fő tiszt és 1 313 altiszt, a többi sorkatona). A szerződés megtiltotta vezérkar felállítását, hadsereg és hadtest szintek megszervezését. A fegyverzet terén 40 250 puskát, 525 géppuskát, 140 aknavetőt és 105 tüzérségi löveget engedélyeztek. A hadseregnek páncélozott járművei és repülőgépei sem lehettek.
A magyar gazdaságot is kivéreztette a trianoni békediktátum.
Ami a gazdaságot illeti, a korábbi termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Ugyanakkor az ország fejletlenebb, inkább mezőgazdasági területeit csatolták el (kivéve Burgenlandot ), ezért relatíve iparosodottabbá vált.
Képek: wikipédia
-rizner-