A Kazincbarcika közelében, a Sajó túloldalán Múcsony mellett található Szuhakálló, a „nagy szomszéd”, amelyhez közigazgatásilag tartozott a falu. A rendszerváltás után, a romló viszonyok közt szerezte vissza önállóságát a település, ahol ritkán látható leépülés ment végbe. Talán most megfordul a szerencse. A 2010-től polgármester Dávid Istvánnal beszélgettünk a településről.
Szuhakálló ismert bányász település volt egykoron, hogyan érintette a bányák és a kapcsolódó ipar megszűnése?
-Egykoron virágzó település, ahol hentes üzlet, konfekció- és méteráru bolt, két zöldség bolt, három élelmiszer bolt működött, ebből az egyik Edelényi COOP, hét, az az hét vendéglátó hely (kocsma), kultúrház, központi posta, takarék szövetkezet működött a községben. Minden kertet műveltek, gyönyörű porták voltak. Két gulyát hajtottak ki, mert annyi volt a tehén hogy egy gulyás nem bírt velük, sőt kondát hajtottak a malacokkal, ami nem volt mindenhol jellemző a környéken, gazdag és szép település volt Szuhakálló – idézte fel az egykori bányász világot a település polgármestere.
-Mára szinte minden megszűnt, csak két kis bolt maradt, nincs vendéglátó helyünk, 2010 előtt eladták a kultúrházat, megszűnt a takarék szövetkezet, az egész településen tíz ingatlannál nincs több, ahol kertet művelnek, tönkre tették a postát, haldoklik.
Aki még aktív bányász volt megpróbált elhelyezkedni Dorogon, ahhoz, hogy megszerezze az évet, de akiknek még sok ideje volt hátra a nyugdíjig, megpróbáltak elhelyezkedni a BorsodChemben vagy valamelyik másik, közeli munkahelyen. Voltak akik a kilátástalan helyzetben az italhoz fordultak, egyszóval tönkre ment a településünk. Volt egy több sínpárból álló rendező pályaudvar, nagyváró teremmel, egy vasútvonal Rudolftelepig, egy vonal Rudabányáig és egy vonal Feketevölgyi bányáig kiépítve. A bánya bezárása után nem sokkal megszüntették a vasúti forgalmat.
Szuhakálló hogyan élte át, milyen lehetőségeik voltak?
A bányabezárásokkal szinte egy időben bezárták a varrodákat, ami a nők munkalehetőségét is megszüntette. Sokan ezek közül az asszonyok közül mai napig regisztrált munkanélküliek, közmunkások.
Akinek szerencséje volt megpróbált átképzéseken valamilyen szakmát szerezni és úgy helyezkedett el. Voltak olyanok akik elköltöztek. Nagyon sokan, főleg szakmunkások külföldi munkát vállaltak. A mai napig sokan dolgoznak külföldi munkahelyen, vannak akik családostól kimentek.
Sikerült előre lépniük az elmúlt években, milyen beruházásokat valósítottak meg a településen?
2010 óta vagyok polgármester, azóta nem sikerült a szennyvízhálózat kiépítését megvalósítani, sajnos nincs rá támogatás. Van amivel szerencsésebbek voltunk. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhányat. Kisebb beruházásokat valósítottunk meg, ilyen mint járdaépítés a főútvonalak mellett, a polgármesteri hivatal energetikai felújítása, az egészségház felújítása, az önkormányzati utak felújítása, óvodai fűtéskorszerűsítés, épületen belüli vízhálózat felújítása, kamerarendszer kiépítése a településen, óvodai játszótér felújítás, települési játszótér felújítás keretében felnőtt edzőgépek kihelyezése (fitnesz).
A bányász múltra emlékeznek még az emberek, egyesületek? Tartanak még bányásznapot, maradt-e valami a kultúrából?
-A bányásznapot minden évben megtartjuk. Bár egyre kevesebb, a múltjával a bányához kötődő lakos van a községben, ennek ellenére megtartjuk a bányásznapot és ott köszöntjük az abban az évben 80. életévét betöltő bányászt. Ilyenkor emlékezünk meg az 52-es vízbetörés áldozatairól is.
Karácsony előtt nem sokkal, december 16-án betört a víz a bányába, amely következtében ketten meghaltak, tizenhét személyt pedig elvágott a bányavíz a kijárattól. A bányamentők kemény, áldozatos munkája- amely közben egyikük életét vesztette- sikerrel járt és végül a felszínre tudták hozni a mélyben rekedt személyeket. A híres film- és színházi rendező, Fábri Zoltán, Életjel című filmjében állított emléket a történteknek, olyan, mára neves neves színészekkel, mint Sinkovits Imre, Darvas Iván, Berek Kati, Körmendi János… A mai napig ápoljuk a tragédia és a hős bányászok, bányamentők emlékét a településen.
A település köz- és kulturális élete hogyan alakult át mára?
–Mivel nincsen közösségi terünk. kultúrházunk, ezért nehéz az embereket megszólítani. Szép lassan minden megszűnik. Valamikor volt a településen asszonykórus, néptánc csoport, polgárőrség, mára minden a múlté.
Évente rendeztünk majálist, pünkösd kupát (meghívásos foci torna), juniálist ( ez valójában a falunap ), de ezek is megszűntek az érdektelenség miatt. Képzelje el, hogy a juniálisra például körhintát, dodzsemet ugráló várat béreltünk, három üstben főtt a gulyás. Mindezt előre kifizettük, a lakosoknak semmibe se került volna a játékok igénybe vétele, de erre se volt érdemi érdeklődés a szuhakállóiak körében. Végül a múcsonyi cigányok jöttek át szórakozni… Egy üst gulyás megmaradt, ki kellett önteni. Ezt követően mondtam azt, hogy ennek így nincs értelme, befejeztük.
Most harmadik alkalommal csatlakozunk a Kazincbarcikai KOLOR fesztiválhoz. Megtartjuk a bányásznapot szeptemberben, az idősek estjét októberben, a falukarácsonyt pedig decemberben. Hasonló összegből sikerült elhozni Bereczki Zoltán énekest Szuhakállóba fellépni. Mintegy ötszázan voltak a koncerten… Nyilván örülnék, ha olyan sztárok lépnének fel nálunk, mint például Majka, de tudni kell, hogy a költségek a sokszorosába kerülnének, amire nekünk nincs pénzünk. Maradjunk inkább a lehetőségeink által biztosított keretek közt.
Milyen lehetőségeket, fejlesztési projekteket lát, mire alapozná a település jövőjét?
-A legfontosabb fejlesztési tervem a szennyvízhálózat kiépítése, most talán egy halvány reményt látok a megvalósítására. Olyan lehetőségünk lett ami biztosítja, hogy pályázat nélkül, önerőből megvalósítsunk minden olyan fejlesztést ami a település fejlődése szempontjából fontos és eddig forrás hiány miatt elmaradt. Az óvoda jelenleg egy kastélyban működik, amely nem erre a célra lett építve egykoron. Most például a villamos hálózattal kell kezdeni valamit. Szeretném, ha egyszer egy újat építhetnénk, amelyben a bölcsőde is helyet kapna. Ez azért kellene megcsinálni, mert van rá igény a községben.
A csatornázás olyan sokba kerülne, vagy miért húzódott el ennyire?
-Több ilyen kiírás is volt a rendszerváltás óta, sőt egyszer nyert is Szuhakálló Múcsonnyal, még az elődöm idején, de nálunk nem lett belőle semmi. Közben eltelt az idő, az EU se érdekelt már benne, mivel országos szinten elértük az elvártat. Így más utat, megoldást kell keresni hozzá. Itt vagyunk Kazincbarcikától 5 km-re, így adta magát a lehetőség, hogy agglomerációs településsé nyilvánítsák Szuhakállót és Vadnával közös projektben megcsináltassuk a csatornázást. A besorolás megszerzése hat évembe került… Van egy olyan lehetőségünk most, amelyből, ha nem változnak a törvények, akkor megoldható a ránk eső rész finanszírozása idővel.
Ön is részletezte, hogy milyen rossz helyzetbe került a bányászat leépülése után Szuhakálló. Miből lesz akkor a nehéz évek után hirtelen ennyi pénzük az önrész fedezetére?
A 100 hektáros napelemparkból, amely a határban épül! Igaz az iparűzési adót Semjén Zsolt javaslata alapján a vármegye fogja kapni, s abból nekünk nem sok minden fog várhatóan visszacsorogni. Viszont van egy lehetőségünk, hogy mégis pénzhez jussunk a telekadón keresztül, amely esetünkben csak az ipari területekre vonatkozik. Azonos értékű a kommunális adóval, ezt el is engedtük a lakosságnak, ami olyan évi 10 ezer forint családonként. A telekadót már 2023-ban bevezettük és 2024-től a mértéke 80 forint négyzetméterenként. Az első féléves összeg 54 millió forint, tehát éves szinten 108 millió. Az első féléves átutalás már meg is érkezett. A beruházó tudomásom szerint még 100 hektárral szeretné bővíteni a napelemparkot. Amennyiben ez megtörténik, akkor az adóbevételünk is arányosan növekedik vagyis megduplázódik.
Korábbi számítások szerint a Vadna- Szuhakálló szennyvízprogram 1,8 milliárd forint, együttesen. Régi vállalkozó vagyok, jó kapcsolatokkal. Tapasztalatból tudom, hogy a szuhakállói rész megcsinálható megfelelő céget megbízva 600-700 millió forintból. Ha nem változik a törvény, akkor 3-4 év alatt meg lehet a megvalósításhoz szükséges adóbevételünk és támogatás nélkül csatornázhatjuk Szuhakállót!
Persze, ha mégis kapnak hozzá valamennyi pénzt, az csak jó, mert jut másra is…
Ezt követően jöhet a már említett óvoda projekt és egy közösségi térre is szükségünk van. Mint említettem egykoron eladták a kultúrházat, azóta nincs ilyen a községben. Ellaposodott a közösségi élet. Ha van valami, akkor az a probléma, hogy miért ilyen, s nem olyan… Ezért is történtek a már korábban említett változások.
Remélem, hogy idővel több, a falu számára szükséges beruházást sikerül megvalósítanunk az adóbevételből.
Szuhakállói számok
A legfrissebb népszámlálás szerint a községben 973-an éltek 2022-ben, ami 36-al kevesebb, mint 11 évvel korábban. A nemek esetében enyhe női többség tapasztalható, a nők- férfiak száma 498- 475. A lakásállomány 378, ami 12 db-os csökkenést jelent a vizsgált időszakban.
A népszámlálás szerint a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és ruszinak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A magyarok aránya kicsivel nőtt, a cigányoké csökkent.
Vallásuk szerint 12,9% volt római katolikus, 9,9% református, 21,6% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 13,2% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt). Vallás tekintetében jelentős a visszaesés, különösen a görögkatolikus és római katolikus felekezet esetében.
-Csontos László-
