Dávid Istvánnal, Szuhakálló polgármesterével beszélgettünk a település jelenéről, jövőjéről. Ő 2010 óta tölti be a településvezetői tisztséget, ez idő alatt átélt sok nehézséget, örömöt, kudarcot. Most jutottak el oda, hogy lehetőségük nyílt saját forrásból fejleszteni a települést. Szuhakálló Kazincbarcika szempontjából is meghatározó, hiszen sokan költöztek ide.
–Az önkormányzatok nem voltak könnyű helyzetben, gondolom így Szuhakálló sem. Tudtak-e fejleszteni az elmúlt időszakban, s ha igen, miből telt azokra?
-Mi azok közé az önkormányzatok közé tartozunk, amelyeknek elsődlegesen a saját bevételeire kellett támaszkodni. Nekünk szerencsénk volt, mert a település határában, Szuhakálló közigazgatási területén 100 hektáron épült napelempark. Az örömbe üröm is került, hiszen olyan területeken is épült annak egy része, amelyek mezőgazdasági művelés szempontjából hasznosak voltak.
Akkor a területeket magánszemélyektől vásárolták meg az építtetők?
Zömében igen, magánszemélyektől vették meg a területek többségét. Az önkormányzat 9 hektárt értékesített, s voltak kisajátítások is, hiszen kiemelt országos beruházássá nyilvánították.
Közel két évet vett igénybe az engedélyezés, építkezés, most tartunk ott, hogy ma már teljes kapacitással működik. Igaz, vannak még folytatólagos beruházások. Ami vezetéképítést látni lehet, az a sajóivánkai állomásra beérkező áram Felsőzsolcára való szállítását szolgálja. Tudomásom szerint onnan a debreceni akkumulátor gyárba jut majd el.
Maga a beruházás egy hosszú folyamat volt, most jutottak el oda, mint mondtam, hogy teljes kapacitással működik a napelempark.
Akkor az iparűzési adóból komoly bevétele lehet Szuhakállónak?
Bevételünk van, év 100 millió Ft, de bem iparűzési adóból. Új adónemként telekadót vezettük be, a telekadó az ipari területekre vonatkozik. Cserébe a településen elengedtük a kommunális adót, azt sem a vállalkozásoknak, sem a lakosságnak nem kell fizetni. Ez a családok számára egy komoly megtakarítás.
Ami a lényeg, a napelem park kapcsán, évente mintegy 100-108 milliós bevételünk keletkezett, aminek felhasználásáról mi magunk dönthettünk. Így nyílt lehetőség olyan ingatlanok megvásárlására, amelyek balesetveszélyesek voltak, s el tudtuk azokat bontatni, vagy olyanokat vásároltunk meg, amelyeket felújítunk, átalakítunk, s a lakosság jövőjét fogja szolgálni. Ez az összeg adott lehetőséget a szükséges beszerzésekre, egyéb fejlesztésekre is.
Milyen prioritások léteznek a fejlesztések során?
Szuhakálló nagy hátránya, hogy nincs közösségi tere. Annak idején a település építette az általános iskolát, de azt az állam átvette, s emiatt állandó hercehurca alakult ki, hogy rendezvényeinkre igénybe vehessük a tornatermet a tankerületről, hiszem most ők a gazdái annak. Annak, ami valaha a miénk volt.
Ezeket megunva, mérlegelve döntött a képviselő-testület, hogy lépni kell, lére kell hozni egy közösségi teret.
A településen üressé vált az ÁFÉSZ épülete, amit megvásároltunk, két ütemben felújítottuk a tetőszerkezetet. Bár eléggé romos állapotban volt, a tető beszakadt, az épület maga elhanyagolt, viszont elég nagy ahhoz, hogy közösségi funkciót tölthessen be. Két alkalommal is pályáztunk a felújításra, de nem kaptunk támogatást, mi ezen már meg sem lepődtünk. Végül úgy döntöttünk, hogy saját erőből hozunk létre itt egy több funkciós közösségi épületet. A már említett felújítások után most a belső átalakítások zajlanak. Reményeink szerint még ez évben átadjuk az épületet Szuhakálló lakosságának. Tervünk az, hogy az idősek estjét ebben az évben már ott tartjuk meg.
A könyvtárunk jelenleg az Egészségház emeletén van, azt is oda tervezzük átvinni. Rendezzük a külső területet is, parkolót építünk, ami szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas lesz. A lényeg, legyen hol közösségként együtt lenni, hasznosan eltölteni az időt.
Ez a megvalósítható egyik elem. Mi a legnagyobb gond a településen?
Még ma sincs kiépített szennyvízhálózat Szuhakállóban, annak ellenére, hogy sok-sok ígéretet kaptunk támogatásra. Ez sem jött be.
Sokan költöznének ide Kazincbarcikáról, hála az égnek sokan költöznek így is, de a fiatalok jelentős részét ez visszatartja. Nem akarnak a derítőkkel kínlódni.
A terv még mindig az, hogy Vadnával együtt készülne el a szennyvízhálózat?
Igen, az ÉRV annak idején így készítette el a tanulmánytervet.
Volt egy megbeszélés az új országgyűlési képviselővel, Hatala-Orosz Csabával. Tud a problémáról, de mi is tudjuk, hogy nem ez a legnagyobb gond most az országban, így türelmesen várunk, bízva abban, hogy történik majd valami ebben az ügyben is.
Vannak-e más tervek is a jövőre vonatkoztatva?
Nagy probléma számunkra az óvoda helyzete. Sokan nem fognak örülni annak, amit mondok, de ettől az még tény. Mióta társult intézmény lett az óvodánk, főleg az utóbbi 5-6 évben fokozatosan leépült minden tekintetben, szerintem szisztematikusan tették tönkre.
Korábban az volt az irányadó, hogy a kazincbacikai székhelyre nem vettek fel szuhakállói gyerekeket, mára ez megváltozott. Úgy tűnik, hogy ott is csökkenő a gyereklétszám, ezért aztán a mi gyermekeinket is befogadják.
A településen több olyan eset is van, hogy állami gondozott gyerekeket vesznek ki családok. Velük nyilván több gond van, de ezzel nem tartott lépést az óvoda szakmai munkája, ezért leromlott a színvonal. Az új kihívásokhoz valószínű, hogy nem kaptak megfelelő támogatás, szakmai segítséget, s ez mindenkinek rossz. Nem jó a gyerekeknek, nem jó a településnek, s nem jó a szülőknek sem, ezen változtatni kell.
Az elmúlt években, amikor a költségvetések tárgyalása során felvetettem az óvodánkkal kapcsolatos gondokat, Klimon István alpolgármester azt mondta „miért nem váltok ki a társulásból, s csináltok önálló óvodát?”
Most jött el a pillanat, amikor a képviselő-testület meghozta a döntést, szeptembertől ismét önálló lesz a Zöld Titok Óvoda (azaz, már nem tagóvoda lesz ). Erre a döntésre egyébként rákényszerültünk, mert olyan feszültségek alakultak ki az intézményben, ami az óvoda megszűnéséhez is vezetett volna. Azt pedig nem engedheti meg magának egy település, hogy ne legyen óvodája.
Hasonló gondunk van az általános iskolával is. Most valószínűleg lehetőség kínálkozik arra, hogy a települések ismét éljenek azzal, hogy saját maguk működtetik azt, s mi ezzel élni szeretnénk.
Vannak-e még tervek a jövőre vonatkoztatva?
Az óvoda nem csak szakmailag romlott le, de maga az épület is, hiszen komoly karbantartások, felújítások nem voltak. Megkezdtük az épület felújítást is, az óvodai év kezdetére megújult intézmény fogadja a gyerekeket.
Az óvodások létszámának csökkenése lehetőséget teremt egy mini bölcsőde kialakítására, ennek most van folyamatban az engedélyeztetése.
Ezek pályázati támogatásból valósulnak meg?
Nem, ez mind saját forrás, nekünk a pályázati lehetőségeket el kellett felejteni. Saját forrásokat fogunk mozgósítani ehhez is és a további terveinkhez is.
S vannak még tervek. A posta épületét megigényeltük, megkaptuk, azt egy sportlétesítménnyé alakítanánk át a jövő évben.
Készülne kétállású bowling pálya, de vannak ott olyan helyiségek is, ahol biliárdozni, csocsózni lehet. Sokan jelezték, hogy alakult egy darts közösség is Szuhakállóban, itt ők is otthonra lelnének. Az idei költségvetésbe ez már nem fér bele, így ez a beruházás a jövő év kiemelt feladata lesz.
A MÁV-tól megigényeltünk több területet, többek között a Szuha-patak melletti nagyobb részt is. Ez mind az ő tulajdonuk, de mi gondozzuk, hogy ne legyen elvadult. Ott szeretnénk egy színvonalas parkot létrehozni.
Mi megpróbáljuk behozni saját erőből azt a hátrányt, amit az elmúlt években elszenvedtünk. A képviselő-testület egységes a tervek megvalósításában, ami fontos dolog.
Úgy tűnik, hogy a közösségi élet alakításában is történtek változások, lépésről lépésre haladunk előre. Ez nem egyszerű dolog, de záloga annak, hogy a település, mint közösség létrejöjjön, élhető, szerethető legyen, merje jövőjét építeni.
Köszönöm a beszélgetést, sikereket kívánok önöknek, s ez által Szuhakállónak is.
-rizner-