Fancsal csereháti kistelepülés, ahol jó értelemben megállt az idő, s ha jól sáfárkodnak a természeti kincsekkel, néprajzi hagyományokkal még profitálhatnak is ebből a turizmus keretében. Nyitrai Péter polgármesterrel beszélgettünk a községről.
A messzi földről érkezett vendégeknek szokás, kérem mutassa be a falut! – indítottuk a beszélgetést.
-Településünk a Cserehát keleti részén fekszik, Miskolctól mintegy 40 kilométerre északkeletre, Miskolc és Kassa között félúton. Közúton a nemrég megépült M30-as Miskolc-Kassa autópálya-szakaszon gyorsan és könnyen megközelíthető, illetve a 3-as számú főúton, Forró községnél letérve északnyugat felé a 2625-ös úton. Ez az út végighalad a község központján, mely tovább folytatódik a 2624-es útig, Baktakékig, így Fancsal a Száraz-völgy felől is megközelíthető közúton. A településre buszjáratok vezetnek kora reggeltől estig, a tanulókat igény szerint a település falugondnoki szolgálata szállítja a közeli Encsre általános iskolába.
A legközelebbi települések: Baktakék 3, és Forró 5 kilométerre, a legközelebbi város, Encs mintegy 6 kilométerre található. Miskolc, mint vármegye székhely, az új autópálya-szakasznak köszönhetően fél órán belül, míg Budapest két óra alatt elérhető.
Encsen és Forró n minden, a helyi lakosság, kisgyermekes családok, fiatalok számára fontos közszolgáltatás, egészségügyi ellátás könnyen és gyorsan elérhető, így Fancsal különösen kedvelt hely a hamisítatlan vidéki környezetre, csöndre és békére vágyó családok számára, akik ennek ellenére elérhető távolságban szeretnék tudni magukat a fejlett közszolgáltatásoktól.
A település hamisítatlanul vidékies, nagyon csöndes, rendezett és látványos faluképet mutat. Friss levegő, rengeteg zöld terület, hatalmas fák, sok virág teszi igazán élhetővé, vonzóvá és látványossá, mely rohanó világunkban egyre inkább válik fontossá. Fancsal önkormányzata és faluszépítő polgárai a pályázati forrásokat és saját munkájukat is arra fordítják, hogy ezt az értéket megőrizzék, építsék és szépítsék a falut.
Milyen a település gazdasága?
-A települést övező zártkertekben, a pincesorok környékén, melyek többsége a falut körbeölelő domboldalakon található, és a településen belül is jelentős a gyümölcs- és szőlőtermesztés. Az elhagyatott zártkerti pincék, gyümölcsösök, szőlők megújulnak, új gazdára, többnyire fiatal, gondos kezekre találnak, így ez a terület is egyre szebb képét mutatja településünknek.
A falu főutcáján látványos cseresznyefasor vezet végig, mely kora tavaszi virágzásával és május környékén érő termésével páratlan látványosság a környéken.
Földrajzilag Fancsal Magyarország északkeleti részén, az egyik legkevésbé preferált vármegyében, annak szintén elmaradottabbnak ítélt régiójában és – ha még lehet tovább fokozni, a régió legszegényebb tájegységi elnevezése alapján meghatározni szokott területén van, a Csereháton.
Mindezek ellenére, hála az itt élő, évtizedeken át és manapság is szorgalmasan dolgozó, gazdálkodó lakosoknak Fancsal település maga nem tükrözi a térség társadalmi elmaradottságát, az elöregedő vidéki életstílust. Mint már említettük, a falu egyre vonzóbb a fiatalok számára.
Nagyarányú a kisgyermekes családok ingatlanvásárlása, építkezése a településen, ezt bizonyítja a helyi óvoda maximális kihasználtsága és a gyermekzsivajjal teli új játszótér, egyéb közösségi terek kihasználtsága is, valamint a növekvő számú helyi rendezvény, kezdeményezés, melyre nem csak a helyiek, hanem a környékbeliek is szívesen eljönnek.
Kultúra, civil társadalom?
A településen több éves hagyománnyal rendelkezik a Fancsali Falunap és Gyermeknap rendezésében, melynek eseményeibe a falu fejlesztési koncepciójában tervezett fejlesztési lehetőségek is bekapcsolódhatnak, így még szélesebb közönséget, a környező települések és városok lakóit is idevonzaná. Van egy működő, aktív tűzoltó egyesületünk. Ők jelentik a civil szférát a községben.
A község jövőjét, hogy látja?
Fancsal számára így biztosított a növekvő lakosságszámú, fiatalodó jövő sok más környékbeli kistelepüléssel ellentétben.
Őrizve a falusi építészeti hagyományokat törekvéseink szerint még jó ideig megmarad a Rákóczi út felső részének egyedi és impozáns beépítése, tornácos parasztházakkal teli, eléggé egységes utca-arculatot mutató képe, valamint a falu két pincesora, mely présházaival és hangulatával minden évszakban magával ragadó és számos családi, baráti esemény, ünnepség helyszíne is. Erre az adottsági vonalra alapozva a település fejlesztési tervei során turistaszállások, sétányok, pihenőközpontok, ellátó-egységek kiépítését szorgalmazná.
Az egyre inkább fiatalodó Fancsal igazi közösséggé szerveződik. Egyre több a fejlesztés, közösségi esemény, rendezvény, széles társadalmi összefogással civil szervezetbe tömörülve igyekeznek az itt lakók tenni a településért. Ezen összefogásból szerveződnek a programok és a falu apraja-nagyja részt vesz a közösségi életben, a falu szépítésében, élhetőbbé tételében.
Itt még tiszta levegőre ébredünk, lehet az emberi életet a természethez közelebb, tehát természetesen élni, úgy tevékenykedni, ahogy az az emberi léthez illik, ugyanakkor közel van minden, amire a családoknak szüksége van, elérhetők a közösségi szolgáltatások, intézmények, ellátások és kiválóak a közlekedési lehetőségek is.
Mivel a település épített történelmi örökséggel, látványossággal nem rendelkezik és egyéb épített turisztikai attrakciót sem mondhat magáénak, legfontosabb értékünk és adottságunk a kiváló természeti környezet, a páratlan látkép, a könnyű megközelíthetőség és természetesen, a településen áthaladó Országos Kéktúra útvonal.
A település jövőbeni fejlődését is ennek hangsúlyozására, az ebben rejlő lehetőségek kiaknázására szeretnénk irányítani, kiemelten szem előtt tartva, hogy a fejlesztések és az esetlegesen növekvő turizmus a helyi lakosok számára lehetőségként, és ne teherként, ne a csöndes, békés mindennapjaikat felbolygató tevékenységként jelenjen meg.
A turisták, látogatók, az idegenforgalom aktív résztvevői, a vendégek számára mi lehet manapság vonzó, könnyen meg tudjuk fogalmazni: a természeti értékek, a vidéki látnivalók miatt, a kikapcsolódás lehetősége miatt, esetleg gasztronómiai élmények érdekében indulnak el az emberek, családok. A helyi lehetőségeket kihasználva mindezekre szeretnénk fókuszálni.
Konkrét beruházási, fejlesztési céljaik is vannak? Kérem említsen meg néhányat ezek közül!
A településen és pincesorán átmenő Országos Kéktúra útvonalhoz kapcsolódó lehetőségeink számos fejlesztési elképzelést támasztanak alá, mellyel ezt az átmenő forgalmat is szeretnénk megcélozni, egy kicsit felerősíteni és számukra is biztosítani néhány olyan szolgáltatást, mely arra sarkalja őket, hogy ne csak átmenjenek Fancsalon, hanem pár órát nálunk töltsenek el, hiszen Fancsal egy érdekes, értékes és látványos lakott része az Országos Kéktúra útvonalnak. Fancsal tudjuk jól, hogy nem Tokaj-Hegyalján van, de rendelkezünk mintegy 120 pincével, présházzal és egy borászattal együttműködve turisztikai attrakciót lehetne csinálni a faluban.
Arról se szabad megfeledkezni, hogy a dombra felmenve tiszta időben csodálatos panoráma nyílik a nézelődők előtt a környező vidékre. Szabad szemmel látható a háttérben a regéci és boldogkői vár, távcsővel, nagyon tiszta időben még Füzér vára is feltűnik. Szlovák oldalon is van egy vár, ami távcsővel látható. Még nem térképeztük fel pontosan, de vélhetően Krasznahorka váráról van szó. A fejlesztések keretében szerencsés lenne egy kilátó építésének, ahonnan nézelődhetnének, fotózhatnák a környező vidéket a hozzánk látogató turisták.
Mindezen turisztikai fejlesztési célokkal összhangban szeretnénk megtartani Fancsal község hírnevét, melyet a szép természeti környezet, a hamisítatlan vidéki, csöndes és békés életmód, a rendezett és látványos falukép fémjelez, megújuló házakkal, fiatalodó tendenciát mutató lakossággal, népes családokkal, vidám gyermekzsivajjal.
Olyan település szeretnénk maradni, ahol jó élni, ahova jó ellátogatni akár környékbeliként is egy sétára, vagy egy rendezvényre, ugyanakkor érdemessé kell tennünk szeretett falunkat arra is, hogy turisztikai célpontként, megfelelő szolgáltatásokat nyújtva távolabbról is ide tudja vonzani a természetjárókat, pihenni vágyó családokat – fogalmazta meg a jövővel kapcsolatos elképzeléseit, céljait a falu polgármestere.
Az elmondottak a múltra, az adottságokra épülő, nyugodt lakókörnyezet, a turistáknak pedig hangulatos, de minőségi szolgáltatások, amelyet csak egy nyugodt, vidéki faluban kaphatnak meg. Az elgondolás jónak tűnik, az majd kiderül, hogy ebből mit sikerül megvalósítani az elkövetkezendő 4-5 évben a községben.
Fancsal a számok tükrében
A csereháti Fancsal lakossága a KSH 2022-es népszámlálása szerint stagnál: 305 fő, ami 2-vel több, mint 2011-ben volt. Viszont azon kevés település közé tartoznak, ahol férfi többség van, egészen pontosan 156-149 arányban. A korfa szerint 0-14 éves a lakosság 19 százaléka, a 15-64-be 66,2 százalék, a 65 fölöttibe pedig 14,8 százalék tartozik. A község lakásállománya 152, ami 2-vel kevesebb, mint az előző felmérés idején. Arról nincs információ mennyit újítottak, bővítettek az eltelt időszakban.
A legutolsó népszámlálás szerint a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Nem jelenetős, de észre vehető, hogy csökkent a magyarok és nőtt a szlovákok aránya. Vallásuk szerint 27,2% volt római katolikus, 21,3% evangélikus, 9,2% református, 6,6% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 4,6% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt). Egységesen csökkent a felekezetekhez tartozás.
-Csontos László-
