Tomor csendes cserháti kisközség, amely birtokosáról a Tomori családról kapta a nevét. A balsorsú hadvezér, főpap fallal körülvett kötemplomot építtetett, ez lehetett a falu fénykora. A földműves faluból sokan mentek az iparba, bányába dolgozni. A kétlaki életmódú település megőrizte színes népi kultúráját. A falu múltjáról, jelenéről és a tervekről Szilvai Szabolcs polgármesterrel beszélgettünk.
A térségükben Edelényben és Sajószentpéteren is működött egykoron szénbánya, Tomorról is dolgoztak ingázók az üzemekben?
-Tomor településről többen jártak az egykoron Edelényben működő szénbányába. A településről bányász járatokkal jutottak el dolgozni a férfiak. A bányába három műszakban jártak a szorgalmas falubeliek. A szénbányászat veszélyes feladat volt, azonban a megélhetés szempontjából jövedelmező forrásnak számított, a pénzen túl minden bányász tiketteket kapott így a téli tüzelője biztosított volt ezáltal- fogott a falu és a bánya kapcsolatának a bemutatásába Szilvai Szabolcs polgármester.
A bányászat minőségi változást eredményezett az életmódban, a szociális, oktatási és kulturális ellátásban is. A fejlődés 1945 után még látványosabb volt, egészen addig, amíg az 1970-es évek végétől hanyatlásnak nem indult a szénbányászat. Fokozatosan beszüntették a termelést a helyi aknák, ami az élet minden területén visszaesést okozott. A biztos kereseti lehetőség elvesztése nehéz anyagi helyzetbe hozta a korábban viszonylag jómódban élő bányászcsaládok többségét. Számukra eddig ismeretlen kihívásokkal kellett szembenézniük és megküzdeniük (munkanélküliség, ingázás, elvándorlás stb.), ami sajnos sokaknak nem sikerült.
A rendszerváltás korszaka milyen állapotban találta a falut?
Súlyosbította a helyzetet, hogy az 1990-es évek elején a rendszerváltozás utáni gazdasági átrendeződés következtében nem csak a bányászat, hanem más iparágak is válságba kerültek a környéken, csökkentve a volt bányászok elhelyezkedési lehetőségeit. Az sem jelentett kiutat, hogy a bányászat mellett mindig élt a helyi mezőgazdasági tradíció: az amúgy is gyenge termelőszövetkezet az 1990-es évek elején megszűnt, az egyéni gazdálkodás kockázatát pedig csak néhányan merték vállalni a kedvezőtlen adottságú földeken. A családok otthoni állattartással és növénytermesztéssel próbálták fenntartani magukat és családjukat, valamint a tehetősebb családoknál vállaltak napszámot.
A község tudott önállóan lépni vagy sodródott? , Milyen változások történtek az elmúlt évtizedekben?
A község a rendszerváltás után csak sodródott, majd a későbbi években pár család kezdett el nagyobb mértékben fejlődni a mezőgazdaság és állattenyésztés terén, akik a mai napig munkalehetőséget tudnak biztosítani néhány falubelinek. A legtöbb településen élő személy elvándorolt, valamint a környező városokban tud állást vállalni. A település hátrányos helyzete miatt lassan tudott illetve tud fejlődni és lépést tartani.
A kulturális és civil élet mennyire él Tomorban?
A településen a kulturális és civil élete szempontjából tekintve összetartó. Több csoport alakult, akik rendszeresen tartanak összejöveteleket nem csak ünnepek alkalmával, korosztály szempontjából a gyerekektől az idősebb nyugdíjas személyekig.
Tomoron az elmúlt években hagyománnyá vált a március 15.-ei megemlékezés a Tomori Pál szobornál. A megemlékezés versmondással, koszorúzással, és az óvodások által kézzel készített zászlók felvonulásával telik.
Húsvét azért is fontos ünnep, mert az elszármazottak haza látogatnak és közösen töltik a húsvéti ünnepeket a családok. A szokások szerint a fiúgyermekek elmennek „locsolkodni” a lányos családokhoz, ezt manapság már csak kölnivel valósul meg, azonban ritkán a bátrabbak szódavízzel is megviccelik a lányokat. A hagyomány szerint a vasárnapi istentiszteleten az ételek (kalács, sonka, kolbász, tojás, bor…) megszentelése történik, majd a mise után a család együtt fogyasztja el az ünnepi ételeket (szirka, mákos bobajka, kalács, füstölt sonka, kolbász, tojás, különböző sütemények).
Május elsején reggelre a helybéli fiúk csoportba szerveződve május-fát állítanak a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés. Magas fák alkalmasak erre, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal díszítik. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állítanak fát. Az ország ezen részén, így Tomoron is ismert és őrzött hagyomány a májuskosárajándékozása,mely a komolyabb kapcsolatokban szimbolikus jelentőségű. Egy adott időponthoz, május elsejéhez kötődik. Az udvarló fiú május elsejét megelőző este az alkonyati órákban, a kapcsolat státuszának megfelelő színű virágkosarat, májuskosarat juttat el a választott párjának. A kosarat a fiú nem egyedül viszi, valamelyik női rokon segítségével, a keresztanya vagy az édesanya kíséri, de volt olyan eset is, amikor a fiú barátaival küldte a kosarat. A májuskosarak színvilága, a kapcsolat idejétől, mélységétől függően változó színű díszítést kapott. A hagyományok szerint kezdetben a rózsaszín és a fehér kosárdíszítés volt jellemzi, benne a kultikus cserepes hortenzia virággal.
Nyáron a diákoknak kéthetes tábort tartunk, ahol minden kedden és csütörtökön a szünidőt töltő diákok különböző játékokon és kézműves foglalkozáson vehetnek részt.
Szintén hagyománynak mondható a „mikulás ünnepség” is, ilyenkor a gyerekek műsorral készülnek a Mikulásnak. Általában versekkel és énekekkel köszöntik, majd a Mikulás bácsitól megkapják a várva-várt mikuláscsomagot. Az elmúlt évben a rendezvényt nem tudtuk megszervezni a koronavírus járvány miatt, viszont a csomagok kiosztásra kerültek a falugondnok közreműködésével, így nem szomorkodtak a településen élő gyerekek.
Az adventi készülődés első lépése az adventi koszorú kihelyezése. A karácsony előtti hetekben a gyerekek kézműves foglalkozáson vesznek részt, amelyen karácsonyfadíszeket készítenek. Majd közösen díszítjük fel a Pavilon alatt felállított karácsonyfát. A kántálásis szokásos karácsonyi tevékenység a településen. A faluban minden ház előtt énekelnek a „kántálók” és ahol fény várja őket tudják, hogy szívesen látják őket vendégül egy kis álló fogadással.
A községben van elszármazottak találkozója is, az innen elkerülők a megbeszélt napon hivatalosak a településre, mely során részt vesznek egy közös istentiszteleten, ezután körbejárják a falut, majd a református egyházközség megvendégeli őket az Aranyfácán Vendégházban. A legtöbben hoznak magukkal régi fotókat és megnézik közösen, beszélgetnek, valamint régi élményeket idéznek fel, visszaemlékeznek szívesen a múltban történtekre.
A népi hagyományok nem csak a kultúra őrzése miatt fontosak, ezek az események, szokások, ünnepek abban segítenek, hogy a közösséget összetartsák. Szeretném, ha majdan a gyerekeink is tudnák, mit jelentenek a népszokások, és majd az ő gyerekeik is ismernék őket később.
A pályázatokkal, hogy állnak?
Jelenleg több pályázat is beadásra került, amelynek várjuk az eredményét. Polgármesterségem alatt azt a tapasztalatot szereztem, hogy településünk nem rendelkezik olyan épülettel és kialakított területtel, ahol a lakosságnak biztosított a sportolási, kikapcsolódási és közművelődési lehetőség. Támogatási kérelmet nyújtottunk be közösségi ház építésére, a támogatási forrásra még várunk.
Magyar Falu Program „Út, híd, járdaépítése/felújítása” pályázati felhívásra a Tomor, külterület mezőgazdasági út felújítására és karbantartására pályázatot nyújtottunk be, majd elbíráláskor tartaléklistára és végül elutasításra került. Községünk és a környező települések mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozói számára a művelt területre való kijutáshoz vezető út felújítását terveztük.
2024. évben a Magyar Falu Program keretében „Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzések” című alprogramhoz. Terveztük az önkormányzati épület bútorait lecserélni és új korszerű irodai gépeket beszerezni. Tartaléklistára került pályázatunk.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez a 2024. évi Testvértelepülési programok és együttműködések támogatása című pályázati felhívásra pályázatot nyújtottunk be. Várjuk a döntést. A megelőző években már a támogatási forrással egy hagyományt tudtunk megvalósítani, mely keretében egy horgászverseny kerül megrendezésre a településen.
A „Tisztítsuk meg az országot II.” hulladékfelszámolási pályázat felhívásra támogatási igényt nyújtottunk be, hogy az illegálisan lerakott hulladéktól megszabaduljunk.
Milyen terveik vannak a jövőre, mik lehetnek a kitörési pontok?
Terveink a jövőre nézve a következőek: szeretnénk a falut megfiatalítani, élettel újra megtölteni, közösségi életet fejleszteni, fiatalokat a sportra ösztönözni. Az időseknek séta klubbot létrehozni, lelkészekkel együttműködve egyházi életre nevelni a település lakosságát. Szeretnénk egy közösségi házat, ahol a rendezvényeinket lebonyolíthatjuk, valamint ahol sportolási lehetőséget tudunk biztosítani, gyermekeknek játszótér létrehozása.
Jelenleg nem rendelkezünk sajnos olyan anyagi forrásokkal, amelyek lehetővé tennék a terveink megvalósulását, ezért bízunk benne, hogy a későbbiekben különböző pályázati forrásokból tudunk fejleszteni, valamint közelebb kerülni a terveinkhez- zárta a beszélgetést a polgármester.
Tomor a számok tükrében
A KSH legfrissebb népszámlálása szerint a községnek mindössze 212 lakosa van, akik közt meglepően nagy a férfi többség, szám szerint 115-97 a férfi-nő arány. A korfa szerint a lakók 19,3 százaléka 0-14 éves, a 65,1 százalék a 15-64 és 15,6 százalék a 65 éven felüliek aránya, amiben benne van a cigányság jelentős aránya. A lakásállomány az utolsó két népszámlálás közt 14 (!) darabbal 106-ra csökkent.
A 2022-es népszámlálás szerint a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 25,9% cigánynak, 0,5% ruszinnak, 0,5% szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallásuk szerint 11,3% volt római katolikus, 27,8% református, 31,6% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 5,2% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt). Miközben a római- és görögkatolikusok száma csökkent, a reformtusoké meglepetésre érzékelhetően növekedett.
Csontos László
-Csontos László-
