Borsodszirákról van, akiknek Bartók ősei, másoknak az agrárium jut eszébe, van olyan, aki átutazóban rácsodálkozik arra, hogy milyen gyönyörűen rendezett település. Az Edelény és Sajószentpéter szomszédságában fekvő településen ma is jelentős a gazdálkodás, a lakosok nagy többsége viszont a környező városok iparában dolgozik, a könnyű beutazás miatt. Ennek köszönhetően a Csereháton a jobb módú faluk közé tartozik Szirák. A rendszerváltás óta eltelt időszakról és a tervekről Tóth Attila polgármesterrel beszélgettünk.
Szirák híres a mezőgazdaságáról, de a közelben voltak az edelényi és péteri szénbányák is. Mennyire volt jelentős a község életében a bányászat? Hogyan tekintenek ma vissza rá?
-A szénbányászat a térség számos településének munkát, gyors és látványos felemelkedést hozott a XX. században. Borsodszirák esetében azonban nem beszélhetünk erről, mivel csupán néhány ember dolgozott ebben az iparágban. Nem is kényszerültek rá, hiszen itt volt az agrárium helyben, ami a rendszerváltás körül átalakult és most is működik, igaz szerényebb keretek közt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy közvetlen közelünkben négy város van: Edelénnyel és Sajószentpéterrel közvetlen határosak vagyunk, Kazincbarcika és Miskolc pedig elérhető távolságra van csupán. Borsodszirák helyzete más, mint például Rudabányáé. Mint ahogy már mondtam, a község méretéhez képest nem volt jelentős azok száma, akik Edelényben bányászként dolgoztak, illetve Kazincbarcikán, az akkor még szenes erőműben. A bezárással, leépítéssel kapcsolatos problémájuk is ennek megfelelően, kezelhető szinten jelentkezett – utalt a klasszikus bányászfalukénál kedvezőbb viszonyaira a polgármester.
– A bányabezárás óriási országos probléma volt, mert rengetegen veszítették el ennek következtében a megélhetésüket, de minket az említettek figyelembe vételével nem érintett jelentősen. A bezáráskor – akiknek meg volt a törvényben meghatározott évük – elmentek nyugdíjba. A fiatalabbak pedig, akár egy átképzéssel, el tudtak helyezkedni a környező városok iparában.
Bányász kultúra, bányásznap?
– Mivel Szirákon nem volt meghatározó szerepe a bányának, így korábban se volt jellemző településünkön a bányász kultúra, nem tartottak pl. bányásznapot. Aki az aknában dolgozott vagy érdekelte a bányász kultúra, a közeli Edelényben el tudta érni ezt a bányász klubban. Bányász sportegyesület pedig kettő is volt a környéken, Edelényben és a szintén közeli Sajószentpéteren is.
A rendszerváltás hogyan, milyen állapotban érte a községet?
–Az országban mindenütt, egységesen létrejöttek az önkormányzatok, teljesen átalakultak a viszonyok. Ez jogi keretek közt zajló folyamat volt, mindenütt ugyanúgy történt az átalakulás. Hogyan találta, érintette ez a községet? Egy gyerek emlékeit tudnám felidézni, ami nem mérvadó. Mint említettem az agrárium kisebb lett ugyan, de talpon maradt, sokan pedig a környező városokba jártak régebben és a rendszerváltás után is dolgozni. Sok cég átalakult, mások megszűntek, jöttek helyettük újak, amelyek továbbra is igénylik a munkaerőt. A sziráki dolgozók jelentős része ingázik.
Milyen a település kulturális élete, a civil szféra?
- Úgy gondolom a hasonló településekhez képes kiemelkedő a kulturális életünk. Ebben az Általános Művelődési Központ vezetője nagy segítségemre van. Az év minden szakában közösségépítő rendezvényekkel várjuk a családokat egy – egy ünnepkörhöz kapcsolódva – csak a nagyobbakat érintve – legyen szó Szüreti Vigasságról, Októberi forgatagról, Autómentes Napról, Idősek napi rendezvényről, Mikulásvárásról, Gyermeknapi Kavalkádról, de a 4 adventi hétvégén is együtt hangolódunk a karácsonyra, ahol a Hagyományőrző Egyesület szervezésében, együttműködve a település intézményeivel Adventi Rendezvénysorozaton vehetnek részt az érdeklődők. Idén pedig megrendezésre kerül a VI. nagyszabású, tavasszal tartandó Családi Fesztiválunk.
A már említett Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület jelentős kulturális szervezetnek számít a mi szintünkön. Van egy kórusa, amely 20-21 fővel működik, illetve az egyesület keretein belül működnek a hímzők is, 10 fő körüli létszámmal. Az egyesületről örömmel mondhatom, hogy aktívan működik, rengeteg fellépésük van, ápolják a kultúrát, őrzik és terjesztik a hagyományokat.
Különböző szakkörök alakultak településünkön. 2021-ben csipkeverés, 2022-ben Békés megyei hímzés és Gyöngyfűzés, 2023-ban pedig Makramé és Gyöngyfűzés szakkörök indultak az érdeklődők számára, újabb alkotó közösséget létrehozva. Munkáikból minden éven kiállítás nyílik, mely ingyenesen megtekinthető.
Fontosnak tartom a kultúra, a hagyományápolás, a közösségszervezés minden területét, hiszen településünk ettől lesz erősebb, ebből tud táplálkozni és nyitott vagyok az új, innovatív ötletekre is.
A Hímes Ház településünk kiállítóhelye, mely a sziráki népviseletet mutatja be, illetve Bartók Bélának állít emléket.
Az elmúlt években milyen eredményeket értek el?
- Ha csak az infrastruktúrát nézzük a bölcsőde (mely az ÁMK intézmény – egységeként működik) építése és elindulása 2021 szeptemberében jelentős községünk életében, hiszen így még jobban tudjuk támogatni a családokat. Egy csoportos, 12 férőhelyes kapacitással működik. A kihasználtsága 100%-os. Családsegítő – és gyermekjóléti szolgálatunk szintén új épületrészben kapott helyet, mely Borsodsziráki Szociális Alapszolgáltató Központként működik a Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó 7 településen. A családi és szociális feszültségek feltárásától a javaslatok készítésén át a krízishelyzetben lévők segítéséig számos témában fordulhatnak a lakosok az intézményhez. Igény esetén a hivatalos ügyekben, dokumentumok kitöltésében is segítenek a munkatársak.
A település központjában található Bartók Béla Emlékparkba köztéri játszótér került kialakításra, melyet a gyermekes családok vehetnek igénybe, illetve kialakításra került egy „hegyi” játszótér is. A közfoglalkoztatottak által használt épületet szintén sikerült felújítanunk.
Az idő elteltével és a használattal minden romlik, kopik. Sajnos nem kivétel ez alól Borsodszirák sem. Ez állandó munkát, feladatot ad az önkormányzat számára. A színvonal megőrzése, lehetőség szerint fejlesztése érdekében, az intézmények mellett, utakat, járdákat újítottunk fel. A település egyik leghangulatosabb útja, a Nyárfa például teljesen megújult. A bölcsőde hátsó kerítésének teljes cseréje idén megtörtént, az intézményi játszótéri eszközök megrendelése szintén megtörtént, júniusban a telepítése is megtörténik. Borsodszirák zöldítésében is aktívan részt vettünk, örökzöldeket, gyümölcsfákat igényelhettek a kertészkedésre fogékony lakosok. Természetesen nem minden beruházás látványos, de a hiányuk nagyon bosszantó tud lenni, javításuk, pótlásuk, újításuk viszont nagyon hasznos.
A pályázatokon szerepléshez, intézéshez saját csapatot hoztak létre vagy alkalomszerűen működnek együtt cégekkel, partnerekkel?
Van egy középborsodi területi pályázatíró kft., amelyet a térség másfél tucat önkormányzata birtokol, köztük Borsodszirák. Tehát ők készítik, intézik a mi pályázatainkat is. A községnek nincs közvetlen saját csapata erre, a közös cég biztosítja a szükséges szakmai hátteret, szakértelmet számunkra is. A kisebb pályázatokat viszont (pl. rendezvények) a mi dolgozóink is elkészítik. Elég sok pályázatot nyertünk, intézményeket újítottunk fel. Ennek megfelelően elégedett vagyok az általuk végzett munkával.
Hogyan képzeli el a közeljövőt?
– A legfontosabb, hogy intézményeink (bölcsödétől a közös önkormányzati hívatalig bezárólag) jó minőségben, magas szakmai színvonalon működjenek, szolgálják Borsodszirák lakosságát, így emelve a település szolgáltatási színvonalát, járuljon hozzá településünk élhetőségéhez. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az ehhez szükséges karbantartásokat, fejlesztéseket továbbra is időben, az elvárt minőségben elvégezzék.
A térségünk számára fontos, hogy hosszú várakozás után, végre elkészült a 26-os főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakasza. A tranzitforgalom elvezetésének köszönhetően csökkent az érintett települések környezet szennyezése, a közlekedés pedig felgyorsult. Ehhez az úthoz biztosít Borsodsziráknak közvetlen kapcsolatot az Epres út, amelyet pályázati forrás igénybevételével, az elvárásnak megfelelő minőségűvé kell kiépíteni a közeljövőben. Az elkészültét követően a jelenleginél könnyebb lesz községünket elérni, illetve az ingázók is jobb körülmények közt utazhatnak majd munkahelyükre és vissza.
Mindezek mellet fontos, hogy közterületeink ápoltak, rendezettek legyenek, járdáink, utcáink karbantartása megtörténjen. A közösségépítést továbbra is támogatom, és fontosnak tartom, hogy hagyományőrző, és kulturális rendezvényeik által településünk lakosai egy összetartó, építő közösséghez tartozzanak.
Ha 10 év múlva Borsodszirákra érkezik egy látogató milyen települést fog itt látni?
-Aki ide betér, remélem egy nagyon szép, nyugodt, a kényelmes élet feltételeit biztosító, élhető, de mégis modern falut fog Borsodszirákban megismerni. Egy olyan települést, ahol mindenki megtalálja a számítását. Rajtunk nem fog múlni, mindent elkövetünk ezért. Ráadásul jó alapokkal rendelkezünk az említett célok eléréséhez – zárta a beszélgetést Tóth Attila, Borsodszirák polgármestere – melyhez a lakossági adatokra vonatkozó statisztika is bizakodásra ad okot.
Borsodszirák a számok tükrében
A KSH 2022-es népszámlálása alapján Borsodsziráknak 1150 bejegyzett lakosa volt, ami mindössze 28 fővel, 2,4 százalékkal kevesebb a 2011-esnél. A csökkenés mértéke jóval kisebb, mint a megye lakosságvesztési átlaga, de talán ennél többet mond, hogy Edelény lakossága 7,7 százalékkal, Sajószentpéteré pedig 10,1 százalékkal csökkent. A kettő között fekvő kistelepülés pedig gyakorlatilag tartja magát.
A lakónépességen belül 569 a férfi (49,5 %) és 581 (50,5 %) a nő. A lakosság korfája magyar viszonyok közt egészen elfogadható: a 0-14 évesek 19,2 százalékot, a 15-64 éves népesség 67.3 százalék és a 65 évesnél idősebbek aránya 13,5 százalék. Tehát Szirákon rövid távon nem kell tartani az elöregedéstől. Már ez is szép eredmény egy kistelepülés tekintetében.
A lakásállomány 379 darab, ami 6-al kevesebb a 11 évvel korábbinál (1,6 %-os csökkenés). A lakásfelújítások, modernizációról nincsenek elérhető információk, de elég végigmenni a település utcáin, hogy lássuk a kedvező változásokat.
A népszámlálás szerint a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% lengyelnek, szlováknak és ruszinnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 6,8% református, 3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 6,5% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt). Tehát Borsodszirákon jelenleg is abszolút többségben vannak a római katolikusok, de arányuk érzékelhetően csökkent a korábbiakhoz képest.
Borítókép: Hímes ház (Ma Bartók emlékház)
-Csontos László-
A cikk a VCA támogatásával jött létre a VCA-KP-1-2024/5-000326 keretében
