Forró Árpád-kori település a Hernád-völgyében, Encs szomszédságában, de a jó közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően Miskolc is elérhető. Ezeknek a tényeknek és a szorgos munkának köszönhetően sikerült talpon maradniuk. Az elmúlt évekről, a jelenről, terveiről Györkei János polgármesterrel beszélgettünk.
Forró községet milyen állapotban érte annak idején a rendszerváltás, mennyire volt gördülékeny a gazdasági átalakulás helyben?
Forró községet, hasonlóan a többi csereháti településhez, érzékeny állapotban érte a rendszerváltás. Bizonyos gazdasági változások már elkezdődtek, azonban ezek még nem fejeződtek be, amikor is az emberek jó része munka nélkül maradt. A forrói aktív korú lakosság egy jelentős része a „90-es évek elején Encsen dolgozott a különböző, részben vagy egészben állami, szövetkezeti tulajdonban álló építőipari vállalkozásokban, bútorgyárban, kenyérgyárban, varrodában és az ezeket kiszolgáló gazdasági társaságoknál – fogott a múlt felidézésébe a polgármester. -Egy másik jelentős csoport -a jó tömegközlekedési kapcsolatok miatt- Miskolcon dolgozott. A munkaképes lakosság egy harmadik csoportja helyben kapott munkát a KTSZ-nél és üzemegységeinél az építőiparban, gépjárműszerelésben, mezőgazdaságban. A szövetkezeti forma átalakulása, a magánvállalkozások létrehozása még épp csak elkezdődött, amikor a nagy állami tulajdonú gyárak összeomlottak és számos család maradt munka nélkül.
A település a környékbeli apró falvak építkezni vágyó lakosainak kedvelt célpontja volt, körzetközponti szerepe és jó tömegközlekedési kapcsolatai, kialakult intézményhálózata miatt, ezért is gyarapodott a lakossága a II. világháború végétől folyamatosan. Az 1940-es évek végén lépte át az 1500 főt, majd a ’70-es években a 2000 főt, mely emelkedést a rendszerváltás sem állította meg, 2010-re elérte a 2500 főt. A település fontos közlekedési csomópont volt mindig – a múltban postakocsi megállóhely., ezt pedig a rendszerváltás után is megtartotta, így a Cserehát és a Hernád-völgy északabbi, belsőbb településeiről sokan építkeztek Forrón a ’70-’80-as, de még a ’90-es években is, mert helyben is volt kellő számú munkahely és jók voltak a bejárási viszonyok is, Miskolc könnyen megközelíthető volt. Mind a tanult, képzett munkaerő, mind a képzetlenebb munkaerő el tudott helyezkedni, biztonsággal családot tudott alapítani a rendszerváltást megelőző évtizedekben.
Forrót és az itt élő családokat a település elhelyezkedése segítette át a ’90-es évek munkanélküliségén, számos kisvállalkozás jött létre, egyéni vállalkozás alakult a korábbi állami tulajdonú cégekből kiválva, vagy annak szakember állományát felhasználva. Igazán nehéz helyzetben a képzetlen munkaerő volt, mert a betanított és segédmunkát foglalkoztató nagyüzemek és gyárak megszűnését követően hosszabb idejű munkanélküliség, átképzések után tudtak csak újra munkába állni.
Az ország más területeihez hasonlóan sok kényszer vállalkozás született ebben az időszakban, amely nem tudott hosszabb távon életben maradni, azonban a település méreteihez és a megyei átlaghoz képest mégis több kis és középvállalkozásnak lett a székhelye. Főleg építőipari tevékenységre, de egy ismert tejipari vállalat székhelye és feldolgozó telephelye is nálunk található. A település helyzetét erősítette mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében, hogy 1958. óta létezett helyben takarékszövetkezeti pénzintézet, melyet helyi lakosok alakítottak és helyben döntöttek a gazdasági átalakuláshoz elengedhetetlen hitelkihelyezésekről.
Forrón működik a környék egyik elsőként és sokáig egyedüliként magánvállalkozásként alapított panziója a Holdfény és kedvelt rendezvényhelyszíne, mely 1986-ban kezdte meg fogadni a vendégeket. Átvészelve a rendszerváltást, ma is működik és folyamatosan megújul, szélesíti a kínálatát. A rendszerváltozást jóval megelőzően nyitott meg 1971-ben a Balajti cukrászda, melyet a ’90-es évek gazdasági válsága megtépázott ugyan, de soha nem kellett bezárnia, ma is, megújulva fogadja a helyieket és a turistákat egyaránt. Szintén a rendszerváltást megelőzően jóval alapították a Hernádmenti Építőipari szövetkezetet (1956), melynek sikerült átalakulásokkal ugyan, de a XXI. században is tovább működnie és szolgáltatni a településen.
Forrót egy viszonylag stabil gazdasági helyzetben érte a rendszerváltás, amelyre azonban még nem volt teljesen felkészülve, évekbe telt amíg a gazdasági szerkezet átalakult és a dolgozni vágyó emberek többsége megtalálta a helyét. A településen a képzetlen munkaerő elhelyezkedése azért folyamatosan gondot jelent, a 2010 után indult közfoglalkoztatási programok számukra jelentenek többségében átmeneti megoldást, azonban a koruknál vagy más tényező miatt az elsődleges munkaerő piacra visszatérni nem tudók számára sokszor végleges munkahelyet.
Sok településtől eltérően nem indult el egy elvándorlási hullám, a lakosságszám kismértékben a rendszerváltozást követően is emelkedett egészen a 2008-as lakáshitelválság, gazdasági válság időszakáig, akkor néhány évig stagnált, majd újra emelkedni kezdett Forró népessége, ami 2020-ban átlépte a 2700 főt.
Az elmúlt években milyen nagyobb fejlesztéseket sikerült végrehajtaniuk?
Az önkormányzat intézményhálózata megújult az elmúlt néhány évben, így a felnőtt házi orvosi és gyermekorvosi rendelő, a fogorvosi rendelő, az idősek klubja, az általános iskola és az óvoda. Jelenleg is folyik a Forrói Napközi Otthonos Óvoda bővítése egy csoporttal, amely így már 6 csoporttal fogja várni a gyermekeket. Az idén elkészült új, önkormányzati intézményként egy kétcsoportos mini bölcsőde, mely a munkába visszatérő ifjú szülők helyzetét fogja reményeink szerint megkönnyíteni. Folyamatosan újulnak meg a település útjai, járdái, melyre nagy hangsúlyt fektet az önkormányzat, mert a lakosság komfortérzetét nagyban befolyásolja a jó minőségű úthálózat. Az elmúlt év folyamán kialakításra került a településen áthaladó főút egy nagyobb szakasza mentén egy kerékpársáv, mely a lakosság biztonságosabb közlekedését teszi lehetővé és amelynek további fejlesztése is a település rövid távú céljai között szerepel, hogy turisztikai szempontból is jól közlekedhető legyen a település.
A hazai- és uniós forrásokat felhasználó pályázati rendszerekhez hogyan sikerült alkalmazkodniuk? Van saját projekt készítő, megvalósító csapatuk?
Községünk sikeresen pályázik évek óta az önkormányzat céljaihoz illeszkedő pályázatokra, amelyekkel jelentős forrásokat sikerül támogatásként hoznia a településre. A projektek előkészítése, megvalósítása közös munkában zajlik a közös önkormányzati hivatal és a térség települési önkormányzatai által ilyen célra alapított nonprofit társaság munkatársai által, szoros egyeztetés- és együttműködés alapján.
Encs szomszédsága inkább előny vagy hátrány a kistérségi együttműködésekben?
Város környéki településnek nem könnyű lenni, Forró és Encs pedig nem egyszerűen közel vannak egymáshoz, hanem egy utcányi távolság választja el a két települést, melyet közút és kerékpárút is összeköt, a vasúti megállóhelyük pedig közös. Encs évek óta munkalehetőséget jelent a forrói lakosoknak, a családok számos szállal kötődnek egymáshoz, az elmúlt években Forrón is számos új munkalehetőség van, illetve a már meglévő munkahelyek szélesítik a foglalkoztatást, és Encsen is folyamatosan bővül a foglalkoztatás, így nő a kereslet a képzett munkaerő iránt. Elmondhatjuk, hogy sok encsi dolgozik Forrón és sok forrói dolgozik Encsen. Gyakorlatilag szimbiózisban élünk, mely persze nem mindig zökkenő mentes, azonban a fejlődés, az intézményhálózat bővülése mind a két településre és lakosságára jótékony hatással van.
A társadalmi, kulturális élet mennyire színes Forrón?
A rendszerváltozást megelőzően élénk társadalmi, kulturális élet folyt Forrón, mely a rendszerváltozás miatti nehéz gazdasági helyzetben ellaposodott. A művelődési ház számos kulturális eseménynek adott helyszínt, néptáncegyüttesnek volt otthona, míg a korábbi Kakas Csárdában élénk társadalmi élet folyt. A rendszerváltás okozta gazdasági sokk először ezeket a szegmenseket érintette. Az emberek a megélhetésükkel voltak elfoglalva. Jelenleg több civil szervezet létezik a településen, melyek a lakosság különböző érdeklődési körű tagjait igyekszik összefogni, így vannak a sportot kedvelők, az egyházakat támogatók, a település baráti közösségét összefogó civil szerveződések. A kulturális élet a COVID idejéig virágzott településen, azóta azonban lassan éled újjá, de bízunk benne, hogy régi fényében fog ragyogni, amelyhez az önkormányzat mindig teret és lehetőséget biztosít.
Az autópálya megépülése milyen hatással van a községre?
Az autópálya, már az építésének ideje alatt is új lehetőségeket adott a településnek, sok új munkahely jött létre, bár néhány csak átmenetileg. A Forrón áthaladó 3-as számú főút évtizedek óta meghatározta a település életét, egyrészt jó közlekedési helyzetbe hozta a települést és lakóit, megkönnyítette a településen kívüli munkavállalást, munkalehetőséget teremtett az itt élőknek, másrészről azonban az egyre növekvő áthaladó forgalom számos bosszúságot és nehézséget is okozott. Az autópálya -tekintettel a Forró határában épült lehajtóra is- megrövidíti a megyeszékhelyre és a fővárosba jutást éppúgy, mint északi szomszédunk felé való utazást. A Kassa- Miskolc autópálya számos új lehetőséget hozott és reméljük a jövőben még hoz Forrónak, hiszen a munkaerő szabad áramlására tekintettel is számos forrói lakos dolgozik már a szomszéd országban, illetve onnan is egyre többen vállalnak munkát a környéken, sokan lakóingatlannal is rendelkeznek Forrón is. Községünk lakosai bekapcsolódhattak a nemzetközi vérkeringésbe, az autópálya közelebb hozta a világot a településhez. Mondhatjuk, hogy a jövő az autópálya megépítésével elindult, hiszen ez egy régi vágya volt a környéknek.
A település jövőjét hogyan látja, mik az erősségeik, amelyre alapozni lehet?
Az autópálya közelsége és a jó közlekedési viszonyok miatt jelenleg is számos vállalkozásnak ad otthont település, így van saját pékségünk, cukrászdánk, panziónk, benzinkutunk, autókereskedésünk, autó és gépjavító állomásunk, gumijavítónk és TÜZÉP, melyek a környéken élőknek munkát, megélhetést és szolgáltatásokat biztosítanak. Forró jövője szempontjából fontosak ezek a vállalkozások, hiszen ahhoz, hogy ne vándoroljanak el az emberek helyben munkára van szükség. A település fekvése, megközelíthetősége mind mezőgazdasági, mind ipari termelésre, mind pedig szállítmányozási, raktározási, logisztikai vállalkozások alapítására alkalmassá teszik Forrót.
A község csodálatos természeti környezetben fekszik, így a turizmus lehet a másik jó kiindulási pont a további fejlesztésekhez. A település a Hernád völgyében, a csereháti dombok kapujában fekszik, kilátással Zemplén hegyeire, váraira. A településen igényes szálláshely, vendéglő, cukrászda található, 15-20 km-es környezetében pedig látnivalók tömkelege, melyet autóval, biciklivel és gyalog is fel lehet fedezni, meg lehet látogatni a gönci huszita házat, a Regéc és Boldogkő várát, a vizsolyi bibliát, a Fáy kastélyt. A Hernád mentén egyre több aktív turisztikai fejlesztés valósult meg, lehet horgászni, kajakozni, kenuzni a folyón, vagy csak gyalog, biciklivel felfedezni a vadregényes tájat. Forró irányából számos kerékpárútvonal vezeti körbe a kirándulót, míg a gyaloglás kedvelőit az országos kék túra várja, mely a település határában halad át a Zemplén felől a Cserehátra.
Forrói adatok
Az Enccsel szomszédos Forró Borsod-Abaúj-Zemplén azon kevés települése közé tartozik ahol a legutóbbi két népszámlálás óta érzékelhetően növekedett a lakosság száma! 2022-ben 2670 főt regisztráltak, ami 185-el (7,4 %) több, mint 2011-ben. A nemek tekintetében a férfiak vezetnek 1340-1330 arányban! A korfa: 0-14 éves 25,3 százalék, a 15-64 év közöttiek 63 százalék, még 11,7 százalék nyugdíjas korú. Miközben a lakásállomány 800, ami 1,4 százalékkal kevesebb a korábban felmértnél (bővítés, modernizálásról nincs információnk).
A legutóbbi népszámlálás szerint a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 38,1% cigánynak, 0,5% szlováknak, 0,1% németnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A 11 évvel korábbi állapothoz képest minimális a változás, a magyarok aránya csökkent, a nemzetiségieké pedig növekedett. Vallásuk szerint 42,7% volt római katolikus, 3,5% református, 2,8% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 4% felekezeten kívüli (45,7% nem válaszolt) Ezen a téren drámai változás történt, a korábban a lakosság háromnegyedét kitevő római katolikus közösség megroggyant, a többi helyi egyház sokkal szerényebb arányú csökkenést.
-Csontos László-
