Sajópálfala egy csendes, nyugodt és szép, dombos falu Miskolc közelében. Különlegessége az itt őrzött görögkatolikus kegykép, a szeszfőzde és a bevándorló rendőrök. Minden bizonnyal utóbbiaknak, a polgárőröknek és a kameráknak is köszönhető, hogy Fekete Zoltán polgármester szerint az ország legbiztonságosabb faluja. Azért még sok minden másról beszélgettünk.
Nem egy klasszikus bányászfaluról van szó, mint Ormosbánya vagy Szuhakálló. Ezt korábban is tudtam. Valójában az volt a meglepetés, hogy – mint a polgármestertől a beszélgetésünk elején, a tapogatózó kérdés után elmondta – egykoron néhányan sajópálfalai is dolgozott a bányászatban. Ennek megfelelően a bezárások, a mélyművelésű szénbányászat felszámolása se rengette meg a települést, volt aki nyugdíjba ment és voltak talán ketten, akik máshol kerestek munkát. Nyilván nekik személy szerint nehéz volt, de a 700 fő körüli közösséget nem rengette meg a problémájuk.
Miskolc vonzásában
Mivel Miskolchoz közeli településről van szó, így régen és most is első sorban a közeli nagyvárosban dolgoztak az emberek. A Bosch és SEGA csupán néhány kilométer, könnyebb elérni, bejutni a faluból a gyárba, mint eljutni ide Miskolc távolabbi lakótelepeiről, mint Diósgyőrből, a Győrikapuból vagy Hejőcsabáról… Ezek fényében nem meglepetés, hogy a falu aktív lakosságának nagyjából a 80 százaléka Miskolcon dolgozik.
Nem csak mennek az emberek a városba, hanem onnan jöttek is! Nem is egy-kettő! Fekete Zoltán tájékoztatása szerint a község lakosainak a 30-40 százaléka bevándorló, köztük 12 rendőr! a rendőrök persze nem magukban jöttek, hanem családdal együtt települtek le Sajópálfalán. Minden bizonnyal ennek, a nyugodt falusi környezetnek és a már említett – Arnóttal közös- polgárőrségnek, kamerarendszernek is köszönhetően olyan kiváló a közbiztonság, hogy még a polgármester is büszkélkedik vele! A biztonság pedig fontos tényező a község számára, hiszen a letelepülők, kitelepülők egyik első kérdése manapság, hogy mennyire nyugodt, biztonságos a lakóhely? Sajópálfalán ezzel kapcsolatban csupa pozitív dolgot tudnak mondani. Szerencsére.
A nagyváros közelségnek köszönhetően még egy különlegessége van a falunak, amire félig viccesen, de nagyon büszke a polgármester. Nevezetesen tudomása szerint Sajópálfala volt az első magyar falu, amelynek egyeteme van! Egészen pontosan 2002-től itt működött a Miskolci Egyetem Társadalomkutató Intézet Kihelyezett Központja. Ez ugyan csak néhány éven át működött, de az épület meg van. Sosem lehet tudni, hogy mire fogják egyszer hasznosítani. Vagyis a remény még él az egyetemmel kapcsolatban.
Színvonalas háttér
Persze ehhez a szép környéken túl városias infrastrukturális ellátásra van szükség. Ezzel nagy problémák voltak egykoron, de sikerült megoldani. A rendszerváltás idején az áramon kívül csak vezetékes telefonjuk volt, az is önerős beruházásban valósult meg. Aztán sikerült megoldani, pályázat keretében lett ivóvíz vezeték, a szennyvíz elvezetés pedig fizetős konstrukcióban valósult meg. A vezetékes földgázt állami támogatással 1993-ban vezették be. A mobiltelefon, mobilnet jött utoljára. Mára minden alapszolgáltatás elérhető, amelyre szükség van az élethez.
S ehhez még hozzá is tettek az elmúlt években, amikor még voltak elérhető, jelentős támogatást biztosító pályázatok. Így sikerült megoldaniuk az óvoda felújítást, megcsinálták a hivatal energetikai fejlesztését, ami 15 cm-es szigetelés felhelyezését és modern nyílászárók beépítését jelentette a gyakorlatban. Ennek nagy hasznát is vették az orosz-ukrán háború kitörését követően, amikor elszabadultak az energia árak, ugyanis a község ezzel kapcsolatos költségei kezelhető szinten maradtak. Az már csak hab a tortán, hogy jó a felújítást követően jó a fűtés az épületben. A falugondnoki hálózat is megvalósult, buszt is vettek, játszótér is épült – sorolta az elmúlt évek eredményeit a falu első embere.
Azért mégsem dőlhet hátra elégedetten, van még mit tenni- derült ki, amikor a fejlesztési igényekről, elképzelésekről kérdeztem. „Nem rossz az úthálózat, de az egyik murvás borítású. Szeretnénk felújítani” – árulta el a közeljövő egyik célját. Most nehéz pénzt szerezni, mert gyakorlatilag leálltak az infrastrukturális pályázatok Magyarországon, de előbb-utóbb valamilyen forrásból lesz pénz a rendbe tételre. Ez igaz az orvosi rendelő bővítésére is, amely előkelő helyen van a megoldandó feladatok között.
Ugyancsak fontos, de nem közvetlenül anyagi jellegű cél a közösségi élet felélesztése. Iskola nincs helyben, az egyház működik a maga módján, programszervezőt is felvettek, rendezvények is vannak a községben, megtartják az ünnepeket, az idősek napját, a nők napját, az anyák napját, a nők napját… szóval lehetőség van, de ez mégse hozza elég közel egymáshoz az embereket. A polgármester megjegyezte, hogy jobban kellene ismerniük egymást az embereknek. Ugyan nem mondta ki, de valójában össze kellene hozni a régi falusiakat és a 30-40 százaléknyi betelepülőt. Olyan pontokat találni amely mind a két csoportot érdekli. Ehhez még pályázatot se kell nyerni, csak az embereket ismerni, azonban nem ígérkezik könnyű kihívásnak.
Az örökség
Ugyan a végén említem, de fontos dolog a falu szempontjából, ami a legjobban megkülönbözteti Sajópálfalát a környező településektől. Ez a ruszin nemzetiségi kisebbség jelenléte. A telepesek a Rákóczi szabadságharc után Kárpátaljáról érkeztek Sajópálfalára. A helyi lakosság többségét alkották az 1950-es évek nagy keveredéséig. Az egykori anyanyelv már rég elkopott a magyar környezetben, de a származástudat sokakban megmaradt, illetve a vallás, a görögkatolikus hit (jobban el tudják képzelni, ha például az írekre gondolnak, a nagy részük angolul beszél anyanyelvként, de megmaradt nemzettudatuk és katolikus vallásuk).
Ezen utóbbihoz kötődik a Könnyező Szűz Mária kegykép (a feljegyzések köz 1717-ben vért könnyezett a festmény), amely különlegességet messzi földekről jönnek zarándokok megtekinteni, imádkozni előtte a görögkatolikus templomba. A településre 1973-ban visszakerült kegyképről büszkén mesélt az egyébként a görögkatolikus közösséghez tartozó Fekete Zoltán is. A községben működik egy zarándok ház is, hogy kiszolgálja az ide érkező vallásos vendégeket. Egyszerre maximum 30 főt tudnak elhelyezni, az előadóterem pedig maximum 50 fő befogadására alkalmas. Tehát a falu felkészült a vallási turizmus fogadására, kezelésére is. S nem csak a hívőket, a görögkatolikusokat várják, hanem mindenkit, akit érdekel a csodálatos kép, mint korabeli műalkotás és a hozzá kapcsolódó legenda.
Ha már turizmus, akkor kiderült, hogy a faluban két lovarda is van, a kor viszonyainak megfelelően magánkézben. Tehát a szép környezeten kívül nagyon sok mindennel rendelkeznek ahhoz, hogy jól érezzék magukat a helyiek és a turisták egyaránt Sajópálfalán.
A községnek van saját boltja, ami azért lényeges, mert ugyan csak 8 km-re van az Auchan bevásárló központ, ami miskolci léptékkel nézve nem is olyan messze található. A nagybevásárlást nyilván ott intézik az ingázók hazafelé jövet, de, ha főzés közben el kell ugrani egy liter olajért vagy zacskó cukorért, mert éppen kiderül, hogy nincs elég otthon, akkor az bizony bosszantó. Tehát fontos dolog faluhelyen a saját bolt, helyben, ahová leugorhatnak a háziasszonyok napközben. Valamint az idősekre is gondolni kell, akik nem autóznak, az ő ellátásukról is gondoskodni kell.
A férfiemberek egy részének, különösen vidéken pedig fontos hely a szeszfőzde. A magyar emberek jelentős része pedig szereti a pálinkát. Itt lehetősége van kifőzni a cefrét. A polgármester is él a lehetőséggel, ha van mit főzni (cefrét nem vesz), mert ahhoz gyümölcsre is szükség van. Meg is beszéltük „levezetésként”, hogy mostanában rossz évek jártak a cefrézésre, mert egyik éven nagy szárazság volt, a másikban jött a fagy… Ilyen a gazdálkodók élete. A pálfalaiak egy része ezen keresztül is kapcsolódik a helyi hagyományokhoz.
Milyen lesz az élet tíz év múlva Sajópálfalán? Még nem tudni, hiszen nem látunk a jövőbe, de az biztos, hogy a jelenlegi állapot alapján lesz élet, a falu nem öregedik ki, mint sok település a vidéken, s már ez is szép eredmény. A többi pedig a jövő zenéje. Ami a leírtakból is kitűnhet, hogy vannak célok, megvalósításra váró tervek.
Sajópálfalai statisztika
A lakosok száma a népszámlálás szerint 698 fő, ami 46 fős csökkenést jelent az előzőhöz mérten. A férfi – nő arányban a „gyengébb nem” vezet 362-336 arányban. A 0-14 évesek közé 14, 9 százalék, a 15-64-be 65,6 százalék, a 65 fölöttibe pedig 19,5 százalék tartozik. A lakásállomány 290, ami 7-el több, mint 11 évvel korábban!
2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 12,3% ruszinnak, 0,6% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1% görögnek, 0,1% bolgárnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallásuk szerint 30,1% volt római katolikus, 8,3% református, 27,8% görögkatolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,6% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt). A római katolikusok érzékelhető csökkenése következtében kiegyenlítetté vált a felekezeti viszony a görögkatolikusokkal.
-Csontos László-
