Mályinka a Bükk-hegység mélyén fekvő csodás kis falu. A szépségből azonban régen nem lehetett megélni, ezért sokan elmentek a bányákba, az iparba. Mára azonban megfordult a helyzet, a különleges természeti értékeknek köszönhetően hegyi üdülőfaluvá válás folyamatának közepén jár Mályinka. Győrfi Gábor polgármesterrel beszélgettünk az elmúlt évtizedekről, az eredményekről és a lehetőségekről.
Mályinkán a második világháború előtt voltak bányák, aztán a Tervtáróra (ma Kazincbarcika) és más aknákba jártak dolgozni a férfiak. A rendszerváltás körül, a nyolcvanas évek közepétől azonban sorra bezártak a szénbányák. Hogyan érintette ez Mályinkát?
-A település sajátossága, hogy a Bükkben vagyunk, a termőföld csak nagyon szűkösen áll rendelkezésünkre. Kevés volt a munkalehetőség helyben illetve a közvetlen közelünkben. Az erdő és főleg a bányák, a nehézipar adott munkát az emberek jelentős részének. Ingázó, kettős életet éltek a Mályinkaiak- elevenítette fel a rendszerváltás környéki időket a helyi származású, ezért a falu múltját is jól ismerő Győrfi Gábor.
-A bányák (beleértve egészen Királd, Putnok távolságig) bezárása, valamint az Ózdi Kohászati Üzemek elbocsátásai miatt a kazincbarcikai BVK-ban (ma Borsodchem Zrt.- a szerző), később pedig a miskolci Boschban találtak munkát az emberek. Még olyan is volt, aki az egri borászatnál, illetve újabb ózdi munkaadónál helyezkedett el. Nem volt könnyű időszak.
Az átalakuláshoz hogyan tudott Mályinka alkalmazkodni?
Az emberek szakmájuk alapján választottak más munkahelyeket a környéken, vagy a vállalkozásokban kezdtek el dolgozni. Nyilván, akiknek meg volt a földalatti munkával töltött évei, azok a bányák bezárásakor elmentek nyugdíjba. Ők jártak a legjobban, ráadásul kikerültek a rendszerből, elkerülte őket a munkanélküliség, a kényszerű váltás okozta problémák. Akiknek nem volt meg az éve viszont kénytelenek voltak keresni maguknak valamit. Ha úgy alakult, akkor új szakmát tanulva. A kényszer nagy úr. Nem voltam ott velük, ezért nem tudom elmondani, hogy élték meg az átalakulást, munkahely váltást, de nyilván nem volt könnyű feldolgozni a folyamatot a munkásoknak, akik közül nyilván sok úgy gondolta, amikor lement először a föld alá, hogy onnan fog nyugdíjba vonulni. A szocializmusban megbecsült, hosszú időn át stabil bánya után hirtelen lépni kellett. Nyilván nem lehetett könnyű feldolgozni a változást, a bizonytalanságot az érintetteknek.
Milyen a település kulturális élete?
-Községünk fontosnak tartja a hagyományápolást, olyan programok szervezésével, amiben a fiatalság, valamint az idősebb korosztály is megtalálja a szórakozását, minden évben ennek megfelelően megtartjuk a hagyományos gyereknapot, családi napot, fesztivált, idősek estjét, mikulást. Ezek a rendezvények az emléknapon túl általában valamilyen korosztályhoz kötődnek, céloznak meg, mint például a gyereknap vagy az idősek estje. A nem eseményhez, emléknaphoz kötött fő rendezvényünk a Pálinka és pisztráng fesztivál, amely a helyi adottságokra épülő, egész napos szórakoztató programmal várja a helyieket és az ide látogató vendégeket, turistákat. Az elmúlt évben sajnos forráshiány miatt elmaradt, de szeretnénk folytatni a rendezvénysorozatot.
A civil szféra?
Kis település vagyunk, be kell vallani, hogy a civil szféra nem túl aktív Mályinkán. Egy sport egyesületünk van és egy alapítvány. Mondhatnám, hogy a civil kezdeményezések előtt szabad a pálya, megmutathatják, hogy mihez értenek, mit szeretnek csinálni szabadidejükben, szórakozásból. A község az anyagi lehetőségeinek, erejének a függvényében próbálja támogatni őket az önmegvalósításban, közös időtöltésben, alkotásban.
Az elmúlt években mit sikerült elérniük, a pályázatokon hogyan szerepelnek, mi a tapasztalat?
Benyújtott pályázataink nagy részben sikeres elbírálásban részesültek. Ennek köszönhetően büszkélkedhetünk az új egészségházzal, felújított óvodával, ravatalozóval és önkormányzattal, ökoturisztikai központtal, fitness parkkal, új, aszfaltozott utakkal, vízelvezetés kiépítésével, falubusz és polgárőrautó beszerzésével.
Egyrészt a már meglévő, régi intézményeket, az infrastruktúrát újítottuk meg a pályázati lehetőségeket megragadva, másrészt újat is teremtettünk. Ami van azt is karban kell tartani, felújítani, mert kopik, romlik állandóan. Ezek nem látványos, de fontos munkák.
A felsoroltak közül a legfontosabb a község számára az új egészségügyi központ, amelyet 100 százalékos támogatási szint mellett valósult meg, több tízmillió forintos nagyságrendben. Saját erőből nem lettünk volna erre képesek. Ennek a beruházásnak köszönhetően modern körülmények közt fogadják a község betegeit, dolgozhatnak az orvosok. Természetesen itt rendel meghatározott időpontokban a két háziorvos, itt működik a védőnői szolgálat is. Büszkék vagyunk rá, hogy sikerült megvalósítani a beruházást, hogy itt működik a Dr. Szelekovszky Sándor Egészségház.
A teljesség igénye nélkül említhetném az elmúlt évek eredményei közül az óvodai játszóteret, a motorik parkot, a néhány eszközzel felszerelt fitness parkot is. Utóbbit még nem sokan használják, de van rá igény. Ráadásul akár az ide érkező turisták is használhatják igény szerint. A lehetőség adott számukra is. Ez is egy attrakció, ami része a község kínálatának, vonzerejének.
Hogy látja, mi a sikeres pályázatok titka?
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a beadott pályázataink elég jó arányban nyernek. Ebben szerepet játszik a térség országgyűlési képviselőjének értő támogatása is. Elérhető célokat kell megfogalmazni. Kicsik vagyunk ahhoz, hogy saját pályázatot figyelő, intéző csapatot működtessünk, ezt legfeljebb a nagyobb, jobb módú városok engedhetik meg maguknak. Ezért a pályázati projekt nálunk társulásos alapon működik. Mint az eredmények mutatják így is megfelelő hatékonysággal szerepelünk.
Milyen kitörési pontokat lát a jövőre nézve?
Mályinka jelenlegi lakossága 394 fő. Az adottságoknak köszönhetően egyre több fiatal választja, itt a letelepedést, tehát sok más, elöregedő, elnéptelenedő kistelepüléssel szemben biztosítottnak látszik a község jövője.
A Bükk hegység közelségének köszönhetően rengeteg turista fordul meg nálunk az év minden szakában. A mályinkai emberek barátságos, vendégszerető, pozitív gondolkodású emberek, akiknek célja a településük vonzóbbá, élhetőbbé tétele – dicsérte a község lakóit Győrfi Gábor polgármester.
Legfontosabb kitörési pontunk az ökoturizmus lehet. Az adottságaink nagyon jók, hiszen csodálatos természeti környezetben fekszik a település, a falu fölötti kilátóból tiszta időben páratlan panoráma nyílik a vidékre. Az erdők, mezők nagyszerű kirándulási lehetőségeket kínálnak. Ősszel szerencsés esetben a szarvasbőgésnek is részesei lehetnek az ide látogatók. A községet érinti az országos kék túra útvonal is.
A turizmus terén nagyon komoly, potenciális lehetőségekkel rendelkezünk, amit ki kell használni. Sőt, nem csak lehetőségeink vannak, hanem turistáink is! Tehát jelenünk is. Tudomásom szerint a községben működő magánszállások most is közel telt házzal működnek. Azt kell fejleszteni, helyzetbe hozni, amire van igény, aminek van jövője Mályinkán. Ez pedig jelen állás szerint az idegenforgalom.
Ezt a célt szolgálja a falu szélén, az egykori tűzoltó szertárban kialakított ökoturisztikai központ is, ahol bemutatják a hagyományos erdei mesterségeket, amikkel egykoron az itt élők foglalkoztak, valamint a Bükk állat- és növényvilágát. A korral haladva interaktív fal segítségével fedezhetik fel a vadon élő állatok lakhelyeit, illetve élethű nagyságú maketteket csodálhatnak meg. A korral haladva, a kiállításban nem kapnak helyet preparátumok, minden bemutatott állat természetes anyagokból készült.
XXX
Mint aki járt már Mályinkán és a környező hegyekben, erdőkben, megerősíthetem, hogy magyar viszonyok közt kiváló természeti adottságokkal rendelkeznek. A természetjárásról és a hozzá kapcsolódó idegenforgalomról pedig – sok településsel ellentétben- nem csak beszélnek, hanem létezik, jelen van a község minden napjaiban. Ráadásul a turizmus munkát ad, bevételt termel- helyben! Nem kell ingázni miatta, hiszen a vendég jön helybe, hogy igénybe vegye a községben működő szolgáltatásokat.
Az ugyan nem került szóba a polgármesterrel beszélgetés közben, mert nem a falu „pályája”, de a Mályinka Lillafüred út felső szakaszának, a falu és a Bánkút elágazás közti rész rendbe tétele nagyban javítaná a község látogatottságát, továbbá szorosabban lehetne kapcsolódni Bánkút, Szentlélek és Lillafüred turisztikai kínálatához. Közvetlenül Miskolc felől is érkezhetnének az autós turisták.
Mályinka „megér egy misét”. Ha szeretik a természetet látogassanak el ide például a fesztivál idején vagy csak úgy, túrázni.
Mályinka a számok tükrében
A bükki falu lakossága a 2022-es felmérés szerint 457, ami 10 fős, minimális csökkenés 2011-hez képest, a férfiak 234-223 arányban, többségben vannak. A korfa ezt mutatja: 0-14 éves a lakosság 13,1 százaléka, a 15-64-be tartozik a 61,7 százalék és 65 év fölötti 25,2 százalék, tehát vannak fiatalok a településen, de az idősek száma magasabb. A lakóházak száma 247 db., ami 3-al csökkent, vagyis lényegében változatlan a szám. A bővítésről, felújításról pedig nincs információ.
A legutóbbi népszámlálás szerint a bejelentett lakosság 93,2-%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A magyarok aránya leheletnyit csökkent, a német pedig emelkedett. A cigány kisebbség nincs jelen a településen.
Vallásuk szerint 4,8% volt római katolikus, 54,5% református, 2% görögkatolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 7,2% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt). A reformátusok száma jelentősen visszaesett a két népszámlálás között, de még így is a lakosság többsége tartozik a felekezethez. Figyelemre méltó, hogy a vallásosság mértékének a visszaesése közben a görögkatolikusok aránya növekedett.
-Csontos László-
A cikk a VCA támogatásával jött létre a VCA-KP-1-2024/5-000326 sz azonosító keretében
