Sajóvámos egy nyugodt falu Borsod közepén, Miskolc közelében, a Sajó csendesebb oldalán. Élvezi Miskolc közelségét, de kimaradt a számos település életét megkeserítő tranzit forgalomból, nagy környezetterheléssel járó nehézipasrból. Az elmúlt évtizedek csendes építkezésével modern falut sikerült építeniük. Erről beszélgettünk Váradi Lajos polgármesterrel.
Kezdjük a rendszerváltás körüli időszakkal. Milyen fejlettségű település volt Sajóvámos?
-Sajóvámoson a múlt rendszerben a lakosság jelentős része a helyi termelő szövetkezetnél, és a miskolci gyárakban dolgozott. Az 1989. október 23, – a köztársaság kikiáltása-. a település életében is jelentős változást hozott, megszűntek a termelő szövetkezetek, számos, korábban a napi megélhetést biztosító gyárak a közeli városban bezártak- fogott a téma kifejtésébe Váradi Lajos polgármester. -A munkanélküliségi ráta ezen időszakban volt a legmagasabb Sajóvámoson. Ez az időszak ugyanakkor – pont a megye székhely közelsége miatt – nem tartott sokáig és a foglalkoztatottsági mutatók újból emelkedni, javulni kezdtek.
Hogyan zajlott le helyi szinten a társadalmi, gazdasági változás, milyen problémákkal kellett megküzdeni?
-A rendszerváltás magával hozta az önkormányzatok erősödését és településünkön ugrásszerű fejlődés vette kezdetét. Az ingatlanokat elkezdték közművesíteni. Sajóvámos egyre kedveltebb hellyé vált a nagyvárosi zajt maguk mögött hagyó, a költözést is bevállaló miskolci polgárság körében.
2014-től vagyok Sajóvámos polgármestere. Ezalatt a közel 10 év alatt sikeres időszakot tudhat maga mögött a község. Próbáltunk kihasználni minden pályázati lehetőséget, legyen szó uniós vagy hazai forrásról.
Mint említette is, közel tíz éve polgármester, milyen eredményeket sikerült elérni?
-A teljesség igénye nélkül elmondhatjuk, hogy szisztematikusan tudtunk az élet minden területén fejlesztéseket végrehajtani. Így sikerült a ravatalozó felújítása és a temető infrastrukturális fejlesztésének megvalósítása, ami mindig nagyon fontos és kardinális kérdés egy település életében. Ugyancsak jelentős változások mentek végbe a település sportéletében is a műfüves (elég ritkának számít Magyarországon, még városok esetében is, a viszonylag komoly költségek miatt- a szerző) pálya kialakításával, a sportöltöző és környezetének megújításával.
Ezen túlmenően a beruházások érintették az oktatási-nevelési területet is. Ezek közül kiemelendő jelentőségű a község számára a kétcsoportos bölcsőde építése, a Kincses Sziget Óvoda udvarának felújítása, valamint az önkormányzati konyha és étterem felújítása.
Sajóvámoson, az itt élők a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, modern egészségügyi ellátást vehetnek igénybe, hála annak, hogy az elmúlt években az orvosi rendelő és a védőnői szolgálatnak helyt adó épületek külső-belső megújuláson estek át, valamint korszerű egészségügyi eszközök beszerzése is megvalósult. A színvonalas egészségügyi ellátás megléte fontos egy modern falu esetében már Borsodban is.
Egy vidéki település fejlődésének lehetőségét a közlekedési infrastruktúra jelentősen befolyásolja. Nagyban elősegíti az elért eredmények megtartását a folyamatosan megvalósuló járda-, híd-, valamint útfelújítások. Az elmúlt évek egyik fontos mérföldköve volt a Sajóvámos és Szirmabesenyő összekötő 2619 számú út felújítása, mivel erre járva érhető el a leggyorsabban Miskolc.
Milyennek látja a községben a civil szervezeteket és a kulturális életet?
-A dinamikus fejlődéssel kéz a kézben járt a településen jelenlévő civil szervezetek, egyesületek támogatása, tevékenységük kifejtésének elősegítése. Sajóvámoson megtalálhatóak az egyrészt szervezett keretek között működő társadalmi tömörülések (polgárőrség, sport egyesület), másrészt az önkéntes szerveződések is (nyugdíjas klub, népdalkör).
Községünk országos szinten ismert rendezvénye a minden évben megrendezésre kerülő Vámos Toros Nap. A rendezvény magán viseli a tradicionális vidéki világ téli disznóöléseinek motívumait, így jelentősége nem pusztán a település mikrokörnyezetében mutatkozik meg, hanem a térség egyik jelentős hagyományőrző gasztronómiai eseménye is. Az egynapos rendezvény keretein belül a településünk lakossága-, a községben jelenlévő civil szervezetek-, történelmi egyházak-, valamint jellemzően vármegyénk ügyvédi kamarája által alkotott csapatok versenyeznek és mérettetik meg kolbász-, hurka receptjeiket. A hús ételek mellett a pálinkák is szerepet kapnak ezen a napon. A disznóvágások fogópálinkájának hagyománya hívta életre a Vámos – toros fesztivál pálinka versenyét. Ez a nap a hagyományok ápolása mellett a kellemes időtöltést, a közösség erősítését is szolgálja, a vendégeinknek pedig jó szórakozás.
A Covid beleteyerelt a közösségi életbe…
Vámos életében – mind gazdasági-, mind társadalmi szempontból – az eddigi legnagyobb kihívást a 2020-ban kitört világjárvány jelentette, amely nagyban írta át és feszítette túl az addig ismert lélektani határainkat. A Covid – 19 világjárvánnyal kapcsolatos védelmi intézkedések nagy nyomot hagytak a település közösségi életében, több tradicionális rendezvény maradt el a pandémia alatt, tölünk független okból.
A 2022. évben állt vissza minden a régi kerékvágásba: februárban nagy sikerrel megrendezésre került a VIII. Vámos-toros fesztivál, márciusban a hölgyeket köszöntöttük, míg májusban a település gyermekeinek tartottunk gyermeknap alkalmából családi délutánt, júliusban pedig a XXVII. Sajóvámosi-pincebál várta a nagyérdeműt. A 2022. év nagy kihívása az egykor pezsgő közösségi élet újbóli megszervezése volt. Sikerült.
Az egykori lezárásoknak szerencsére már semmilyen hatása nem érződik a település közösségi életében.
Az idén, az az egészen pontosan 2024. február 3-án Sajóvámoson Guinness-rekord született: 3972 méteres hosszal településünkön készült el a világ leghosszabb kolbásza! Büszkék vagyunk az elért eredményre, amely ráadásul felhívja a figyelmet településünkre, jó hírünket, vállalkozó szellemünket hirdette határokon belül és kívül egyaránt. Ezzel a csúccsal sikerült emlékezetessé tenni a jubileumi, X. Vámos-Toros Napot! Köszönöm minden résztvevőnek az aktív közreműködést!
Mire lehet alapozni a község jövőjét?
Jövőbeni terveinket két részre lehetne bontani: amit meg fogunk valósítani, és amit megszeretnénk valósítani- utalt finoman a lehetőségek, erőforrások változékonyságára a polgármester. –Előbbiek közé sorolható az orvosi szolgálati lakás lakás belső felújítása, a kerékpáros utak kialakítása illetve a Kincses Sziget Óvoda energetikai felújítása.
Sajóvámos életében fontos mérföldkő a TOP_PLUS pályázati felhívás keretében benyújtásra került ipari park létesítésére irányuló tender.
A kivitelezés nem egy klasszikus értelemben vett ipari park kialakítására irányulna, hanem zajszennyezéssel egyáltalán nem járó összeszerelő üzemek létesítésére alkalmas esztétikus épületek megvalósítására irányul. Egy ilyen beruházás megvalósulása a község életében hatalmas fejlődési lehetőséget kínál, mind gazdasági tekintetben, mind a munkaerőpiac vonatkozásában, amelynek elsődleges haszonélvezői a településen élő polgárok lehetnek. Bízom benne, hogy sikerül megvalósítanunk ezt a projektünket is.
Ha valaki 10 év múlva betér Sajóvámosra, milyen faluban találja magát?
-Szeretném hinni, hogy az eddigi elért sikerek igazi eredményei a jövőben fognak megmutatkozni. Most úgy látom, hogy minden adott ahhoz, hogy ha 10 év múlva ellátogat községünkbe egyszerre érezze a múltat és a jelent, járja át a kedves, családias hangulat, ami a településünket jellemzi- zárta a beszélgetést Váradi Lajos, Sajóvámos polgármestere.
XXX
Sajóvámos most is bezzeg falunak számít a térségben, köszönhetően rendezett közterületeinek, a kisvárosias környezetnek és az ehhez igazodó, színvonalas szolgáltatásoknak. Ezt személyesen is meg tudom erősíteni, mivel régebben többször jártam Vámoson, s ha lehetőségem lersz rá, akkor vissza térek majd megnézni, hogy mit sikerül megvalósítani a most említett tervek közül.
Sajóvámosi statisztika
Sajóvámos lakossága 2011 és 22 között 178 fővel 2007-re csökkent. Ez már jól érzékelhető, 8,1 százalékos csökkenést jelent. A nemek tekintetben már érzékelhető 968-1039 arányú a nők fölénye ( több, mint 3 százalék). A korfa így alakult. 0-14 éves a lakosság 16,2 százaléka, a 15-64-be 66,7 százalék, a 65 fölöttibe pedig 18,1 százalék tartozott. A lakásállomány száma 784, ami 8-al több, mint 2011-ben. Tehát miközben a lakosság érzékelhetően csökkent a lakások száma nőtt.
A legutóbbi népszámláláskor a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ruszinnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Az a ritka eset fordult elő, hogy itt emelkedett a magyarok aránya.
Vallásuk szerint 28,7% volt római katolikus, 23,4% református, 11% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 6,2% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt). A római katolikusok aránya látványosan, a református kisebb arányban, a görögkatolikus minimálisan csökkent.
-Csontos László-
A cikk a VCA támogatásával jött létre a VCA-KP-1-2024/5-000326 keretében
