Fél évszázada még biztos, megbecsült foglalkozás volt Borsodban a bányász, aztán a rendszerváltás környékén bezártak az aknák és nehéz idők köszöntöttek a bányásztelepülésekre, de sikerült megoldani a problémákat – mint kiderült a most megjelent Az Észak-magyarországi bányász régió életének változása (A bányák bezárásától napjainkig) című kötetből is. Ennek apropóján beszélgettünk Demeter Zoltán országgyűlési képviselővel a történésekről, lehetőségekről.
-A kötet apropóján kérdezem, hogyan is emlékszik vissza a bányászokra?- indítottuk a beszélgetést a képviselővel, aki életkora, korábbi foglalkozása alapján jól ismerte őket- indítottuk a beszélgetést.
– A könyvből is kiderül, hogy milyen fontos szerepet töltött be az emberek életében a bányászat itt, Kazincbarcikán és térségében. A bányászok keményen dolgoztak, hogy fenn tudják tartani a családjukat, s ezen munka közben kitermelt szén fontos volt az ország fűtéséhez, az ipar számára. Ráadásul a földalatti munka közösséget teremtett, erős közösséget, ami például akkor is megmutatkozott, amikor Bánhorvátiban bányász kiállítást rendeztek, szinte nem fértünk el az épületben, annyian jöttek. Az összefogást mutatta az is, hogy temetéskor a bányászokat kérték meg, hogy segítsenek kiásni a sírt… Ezen a vidéken erős bányász közösségek éltek- idézte meg a múltat Demeter Zoltán.
A rendszerváltáskor csődbe mentek a bányák. Teljesen új helyzet adódott. A bányászat megszűnt, az évszázados örökséget azonban ápolni kell. Ezért is örülök, hogy Rizer Józsefnek eszébe jutott és írott formában is emléket állítsunk annak, milyen volt gyerekkorunk világa, mit hagyunk örökül unokáinknak. A múlt ma is példát mutat. A könyv bemutatja az egykori értékeket, mit jelentett a bányászat a kultúrának, a helyi sportnak, a helyi közösségeknek, hogyan éltek egykoron az emberek.
– Ennek az állapotnak a gazdaság átalakulása vetett véget.
-Minden átalakul az ember életében évtizedek alatt. Igaz ez az ország gazdaságára is. Nehéz volt az élet ezen a vidéken a rendszerváltás utáni 5-15 évben. Meg kellett keresni, találni az utat egy-egy település, de a nemzet számára is. Ma Magyarországon annyian dolgoznak, mint a rendszerváltás előtt. Ez a tény jelzi, hogy megtalálták az utat és eljutottunk idáig. A legfontosabb, hogy tudjuk fejleszteni a vidéket. Ha vannak erős falvaink, városaink, akkor erős Magyarország! Ugyanis a vidék az ország lelke, szíve. Ezt a célt segíti, szolgálja a magyar pénzből megvalósuló Magyar Falu Program. A körzetemben 82 település található és elmondhatom, hogy mindenütt sikeresen megvalósult valamilyen program. Van ahol (köz)épületek épültek, vagy régit újítottak fel, máshol játszóteret csináltak a gyerekeknek, régi utakat újítottak fel, s mg lehetne sorolni a példákat. Ez alapján elmondhatjuk, hogy ez a kormány tesz értük, a jövő nemzedékéért.
– Mit emelne ki, mint a legnagyobb sikert?
– A 26-os főút elkerülő szakasza kívánkozik az élre. Nagyon súlyos környezetvédelmi, közlekedési problémát okozott a főút Sajószentpéteren, kisebb részben Kazincbarcikán átfutó szakaszának tranzit forgalma. Emlékezhetünk rá, hogy már jó ideje mindenki megígérte a probléma megoldását, amely azonban az elmúlt 14 évben, az én képviselőségem alatt valósult meg. Mint említettem szinte minden településen történt valami helyben fontos. Például kiépült a bölcsőde és óvodai hálózat, amivel a családokat tettük erősebbé. A gyerekek elhelyezésének a biztosítását követően a fiatal anyák vissza tudnak menni dolgozni. Említhetek településeket is, Nagybarca, Bánhorváti, Alsóvadász, vagy olyanokat, ahol jelentős számú cigányság él, mint például Gadna. A körzet számos települése élt a falugondnoki busz beszerzésének a lehetőségével, orvosi rendelőket és szolgálati lakásokat újítottak fel, hogy orvos is legyen, orvosi eszközöket vásároltak… A Magyar Falu Program keretein belül az összesítés alapján az elmúlt években több milliárd forint érkezett a 82 településre. Ezek alapján elmondhatom, hogy az alapokat leraktuk.
-Az eredmények után beszéljünk a jövőről is. Milyen tervek vannak a térség fejlesztésére?
-A kézzel fogható dolgok mellett fontos a közösségek megerősítése is. Sokan röhögnek a kormány vidéki kocsmaprogramján, pedig tudni kell, hogy vidéken, a kistelepüléseken milyen fontos társadalmi szerepe van a kocsmáknak, amelyek közösségi helyek, ahol lehet beszélgetni, ahol összefuthatnak egymással a lakosok, de a helyi turizmus szempontjából is fontos, hogy legyen nyitva egy hely, ahová be lehet térni. A pályázat keretében maximum 3 millió forintot lehet nyerni, .A pénzt fordíthatják energiahatékonysági beruházásokra, eszközbeszerzésre, bértámogatásra, közüzemi díjak rendezésére és marketing fejlesztésekre is. Rudolftelepen például a fűtésre kellene költeni.
Folytatni kell a fejlesztéseket. A Bán-völgye, Sajó-Bódva-völgye, a Cserehát területén sok a lehetőség, az attrakció, az itt élő emberek pedig szeretik a vendégeket. A Rakacai-víztározóra, az ország egyik legnagyobb mesterséges vízfelületére alapozva „Kis-Balaton” turisztikai program. Bízom benne, hogy elindul és meg is valósul. Fontosak a helyi fejlesztések, hogy meg tudjuk tartani a munkahelyeket. Ennek érdekében a kormány mindent megtesz, hogy segítsen. Lassan van, ahol a szakképzett munkaerő hiánya okoz problémát. sajnos ezeken a területeken kimaradt két generáció. Sok mindent elértünk már, de sok minden hiányzik még.
-Képviselőként mit tud ehhez hozzátenni?
-A félreértések elkerülése érdekében mondjuk el, hogy a programot nem én mondom el, nem én mondom meg, mit kell csinálni egyik vagy másik településen. A képviselőségem lényege, hogy segítsem a települések érvényesülését. A polgármesternek (képviselő-testületnek) kell megfogalmazniuk, hogy mit szeretnének elérni. Nem akarom megmondani, hogy például Nagybarcán mit kell megcsinálni. Majd helyben eldöntik, hogy mit szeretnének megcsinálni, építeni. Az alapok szerencsére már megvannak. a hogyan továbbról kell gondolkozni, egyeztetni, összefogva fejleszteni. Nekünk nem egy-egy fejlett településre, hanem hálózatszerűen fejlődő vidékre van szükségünk. Ezen, ezért dolgozok a térségben, a térségért.
Köszönöm a beszélgetést!
