A tavasz kezdetének egyik legismertebb idős napja Mátyás. Bár a klímaváltozás alaposan átírta a népi megfigyeléseket, a hagyomány él. A mai napon ember legyen a talpán, aki tudna jósolni, hiszen jég is volt, se a tavak vize sok helyen jégmentessé vált.
KI VOLT MÁTYÁS?
Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt. Jézus tanítványai közé tartozott, követte őt egészen mennybevétele napjáig. Krisztus feltámadása után a tanítványok szűkebb köréből őt választották maguk közé az apostolok a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám ismét teljessé váljék.
MÁTYÁS ÉS A BÁRD KAPCSOLATA
Mátyás apostol vértanúságot szenvedett Krisztusért; a hagyomány szerint nyakazó bárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védőszentjüknek. Az ácsokon és a mészárosokon kívül a halászok is védőszentjükként tisztelik.
Mátyás apostol vértanúságának eszköze és ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett, mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát.
IDŐJÓS NAP
Február 24. Mátyás napja ún. ellentétes rámutatónap, azaz a megfigyelhető jelenség ellenkezőjét olvassák ki belőle. Az az napi időjárásából következtetnek a tavasz közeledtére vagy késésére. Ahol nem Zsuzsanna ott Mátyás viszi el a havat a földekről, s ereszti ki szűrujjából a pacsirtákat.
„Ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”
“Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.”
“Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.”
“Mátyás, Gergely, két rossz ember.” -vagyis február 24-én és március 12-én visszatérhet a hideg.
-rizner-