Pálforduló napja a télforduló napja

A PÁL NÉV EREDETE
Jelentése „kicsi” vagy „alacsony”. Az eredeti latin Paulus névből származik, és bár a jelentése a termetre utal, a név viselői gyakran nagy hatású, zseniális személyiségek, gondoljunk csak Szent Pál apostolra. A név viselői praktikusak, ötletesek, és szeretik mások társaságát, bár néha túlságosan belefolynak mások életébe. 

Pál napját Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle.

Pál napját a tél fordulójának tartják.

NÉPHAGYOMÁNY, IDŐJÓSLÁS
Pál napja a néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:
“Ha Pál fordul köddel,
az ember meghal döggel.”

A hajdani dögvészekre (pestis, kolera) jóslás emléke él ebben. Állatokra vonatkoztatva is ismert:
“Ha Pál fordul köddel,
jószág hullik döggel.”

A laskóiak így foglalták versbe Pál napjának lényegét:

“Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.”

A medvével való jóslás, amely ma általánosan Gyertyaszentelő napjával (febr. 2.) kapcsolatos, a határainkon belül- és túl élő magyarságnál is gyakran Pál-naphoz kötődött. Pál napját a tél fordulójának tartják

Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak. A Dél- és Kelet-Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé inkább szilveszterkor sütik. A haláljósló tollaspogácsát az Alföldön Pál-napkor készítik, de Luca-napkor ugyancsak ismeretes lucapogácsa néven.


Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: Szeged környékén a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon. A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek, marakodósnak tartják.