Az Egressy Béni Városi Könyvtár és az Összefogással Barcikáért Egyesület közös szervezésében mutatták be “A magyarországi cigányok helyzete élesben” c. könyvét. A rendezvény egyben a Barcika Hazavár rendezvénysorozat első összejövetele is volt, hiszen a szerző, Jónás Béla közel öt évtizedig Kazincbarcikán élt, néhány éve vidékre költözött.
A vendégeket Rizner József, az egyesület elnöke üdvözölte, majd megköszönte az támogatóknak (Demeter Zoltánnak, Szitka Péternek, Viszlai Viktornak) , hogy anyagilag hozzájárultak a könyv megjelenéséhez. A köszöntő gondolatokat követően a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek zenei műsorát hallhatták, láthatták a megjelenteket.
Ezt követően Demeter Zoltán országgyűlési képviselő mondott köszöntő gondolatokat. Mint fogalmazott, mindenhol legfontosabb a közösségi érték, s az ahhoz való igazodás. Jónás Béla megjelent könyve, mely feltárja a gondokat, s melyre érdemes oda figyelni, szintén erre utal, ez a végső konklúziója.
Ezt követően Molekné Kőrösi Beatrix mutatta be a szerzőt, a könyvet, s beszélgetett Jónás Bélával.
Kérdései között szerepelt egy korábbi élménye, amikor egy hasonló téma kapcsán kerekasztal beszélgetést szerveztek, de a meghívás ellenére nem jelentek meg a roma közösség képviselői. Kellenek az ilyen párbeszédek, kérdezte?
Jónás Béla szerint igen, de jelezte, fontos szempont a résztvevők személye. Ha óriási a szellemi, tudásbeli különbség, akkor az nem vezet sehová. Beszélt a tudás fontosságáról, arról, hogy bizonyos roma közösségekben ez nem érték. Szólt a romák jelenlegi helyzetéről, s vázolta azokat a gondokat, amelyekkel szembe kell nézni. A beszélgetést színesítette, hogy Illner Erzsébet részletet olvasott fel a könyv elődszavából.
Ezt követően Molekné Kőrösi Beatrix felkérte a könyv lektorát, Parázs István újságírót, mondja el a könyv első első elolvasásakor keletkezett benyomásait.
Parázs István mint mondta, úgy érezte, hogy iszonyatosan kemény gondolatok vannak megfogalmazva, s olyanok, amelyekről már korábban is kellett volna a társadalmi szintű egyeztetés. Szólt azokról a történetekről, amelyek újságíró korában a roma közösséggel való találkozása során átélt. Voltak vidám elemek, amik Győzike apjának egy munkaprogram során lezajlott megjelenését , vagy Bari Károlyhoz kapcsolódó iskolai élményeit mesélte el. Mindegyik a roma lélekre, mentalitásra, gondolkodásra volt példa.
Ezt követően, a könyvbemutató zárásaként az általa megzenésített Bari Károly verset adta elő.
Akit a könyv érdekel, Jónás Bélánál tudja megvásárolni.
A szerző engedélyévek közöljük Jónás Bélának, a könybe írt bemutatkozó gondolatainak részletét:
“Amikor megkérdezték Diogenészt, mi a legszebb a világon, ő így válaszolt: a nyílt beszéd.
Hát én is ezt teszem.
Ahol most tart a cigányság, abba benne van, amit eddig csinált. Semmi sem egy pillanat alatt történik, mindennek van valami előzménye. Mivel eltűntek a határok, minden ember szabadon gondolkodhat, így az én gondolataim is szabadon szárnyalhatnak.
Sokat tépelődtem, hogy megírjam-e ezt a nem könnyű feladatot. Véleményemet,
tapasztalataimat igyekeztem kifejezni egy olyan korban, amikor az őszinteségből fakadó
valóság tönkre teheti az ember életét. Végül úgy döntöttem, hogy az utókor számára hasznos
lehet. Tudom, hogy e könyv minősítésénél több lesz a negatív vélemény, mint a pozitív.
De majd az idő igazolja a tények létét és valódiságát. Aligha lehet meglepő a leírtak
értelmében annak jelzése, hogy mi várható az európai és a magyarországi cigány kisebbségre.
Tény és való, hogy a kritikai észrevétel mellett megértést is kiváltanak majd. (Ezt a könyvet
tele szomorúsággal. és keserűséggel írom, mert a cigányságnak a jövőképe kilátástalan és
reménytelen.)
Úgy gondolom, hogy a romák számára a boldogság nem fontos, mert ha az lenne, akkor
lennének kitűzött céljaik, amit bármi áron el kellene érni. Bár a boldogság nem kötelező az
ember életében. A boldogságot nem lehet megkövetelni, megrendelni vagy elhatározni.
Legföljebb feltételeinek a megteremtésében járhatunk közre, amire a cigány emberek
többsége képtelen. Befektetett munka nélkül dicsőség sincsen, mint ahogy tanulás nélkül
eredmény sem. Én nem azt kérem tőlük, hogy tudják minden csillag nevét, de azt szeretném,
ha felnéznének végre.“
A rendezvényt támogatták
-Kazincbarcika Város Önkormányzata-
civil szervezetek pályázati támogatása
