Miután Holoda Attila a 2010-es Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkára is volt, megindulhat a kommentháború, hogy sértődésből politizál, valótlanokat állít a jelenlegi kormányról.
Ez a spekuláció felesleges, mert előadásának nem volt politikai felhangja. Sőt, a közgondolkodásban Mészáros Lőrinchez kapcsolt állítások korrekt megválaszolásával eloszlatta ezeket a városi legendákat is. Egy kérdésre válaszolva elmondta, a rendszerhasználati díjat a közhiedelemmel szemben nem a Mészáros csoport érdekében emelték. A közhiedelemmel ellentétben a gáz fűtőértékével sem tudnak manipulálni gazdasági érdekből, az lehetetlen. A rendszerbe betöltött gáz csak és kizárólag szabvány szerinti lehet, s az is. Nem is lehet más, mert minden manipulatív eszköz (pl. levegővel keverik, ami az érvek között sokszor elhangzik ) balesetveszélyt hordoz magában. Ha valakinél tehát nem kék lánggal ég a gáz, mert kék lánggal kellene égni a megfelelő hatékonyság érdekében, annak oka nem manipuláció, hanem fizikai szennyeződés (pl. szösz), ami viszont csak a fogyasztónál kerülhet az égéstérbe. Ennek tisztítása a fogyasztó feladata, s ezzel helyreállíthatja a fűtőérték is.
Néhány terület rövid kiemelése Holoda Attila igen érdekes, elgondolkodtató előadásából.
Miért a földgáz árához kapcsolódik az elektromos áram ára?
Elektromos energiára szükségünk van. Ha főzünk, porszívózunk ahhoz kell áram szükséges, s akkor kell, amikor kell, nem pedig egy óra múlva. A rendelkezésre álló elektromos áram folyamatosságát jelenleg csak a földgázerőművek tudják biztosítani. A megújuló energiák, szél, víz, napelem erre nem alkalmasak, de nem alkalmasak az atomerőművek sem. Ebből adódóan a villamos energia előállítás főszereplője a földgáz.
Le lehet-e válni a foszilis energiákról?
Jelenleg, s belátható időn belül erre nem kerülhet sor. Egyrészt, ha nem süt a nap, nincs villamos energia. Ha nem fúj a szél, abból sincs villamos energia. S nincs olyan technikai tudásunk, hogy ezek kiesését valami más hasonló módszerrel pótolni tudjuk.
Mi is van a geotermikus energiával?
A geotermikus energia a megújuló energiaforrások közé tartozik, hiszen használat után vissza kell sajtolni a talajba, s majd az a mélyben újra felmelegszik. Hazánkban a két legnagyobb felhasználó a mezőgazdaság (üvegházak fűtése) és a termálfürdők, de egyikőjükre sem vonatkozik a visszasajtolási kötelezettség. Jelenleg az általuk használt víz a használat után elfolyik, nem kerül vissza a kitermelés helyére, ezért a termálvíz készlet folyamatosan csökken. S ezt az energiát jelenleg csak fűtésre használjuk.
Lesz-e még olcsó energia korszak?
A gond az, hogy a jelenlegi kommunikációs helyzetben a társadalom túlnyomó többsége ebben hisz, valójában pedig sosem létezett. Holoda szerint átverés azt sugallni az embereknek , hogy nem kell az energiafelhasználásával foglalkozni, hiszen „rég vége van már az olcsó energia korának”. S a viszonylagos olcsóságnak egyre gyakrabban odacsapnak a világpolitikai események. Ha valaki belegondol, háborúk mindig ott törtek ki, ahol az energiatermelés, vagy az energiaszállítás volumene világviszonylatban is jelentős. Irán, Irak, Líbia, Ukrajna, stb. E térségekben a konfliktusok időről időre megjelentek, s meg is fognak jeleni. Miért? Mert az energia hatalmas üzlet, borzasztó mennyiségű pénzről van szó, s az energiára a gazdaságnak, a lakosságnak egyre nagyobb mértékben van szüksége.
Akkor csak jó a rezsicsökkentés!
Az energiaárak tekintetében mindig is létezett árszabályozás. S mindegy, hogy minek nevezzük, központi áraknak, vagy rezsicsökkentésnek, ezek valóban központilag meghatározott lakossági árakat. Igaz, a keletkező különbséget a közösség pénzéből meg kell fizetni, azaz végső soron mindenki fizeti ezt. 2024-ben pl. 761 576 milliárd forintot kellett ezért a közös kasszából, az általunk megfizetett adókból MVM részére megtéríteni.
Másrészt ezek a megoldások nem ösztönöznek tudatosabb energiafelhasználásra, fűtés korszerűsítésre, stb. Pedig ez utóbbi 40 %-os megtakarítást is eredményezhet. A legolcsóbb energia pedig az el nem fogyasztott energia.
A rezsicsökkentés ebben a formában nem jó a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt sem. Mindenkire egyformán vonatkozik. A milliárdosra is, (aki messze több energiát fogyaszt és ez által több támogatást is kap) és a kisnyugdíjasra is (aki kevesebb energiát képes megvenni, ebből adódóan a ráeső támogatás is kisebb).
Mik az orosz-ukrán háború hatásai
A Gazprom a világon elismert, megbízható üzleti partnernek számított, az egyik legmegbízhatóbbnak. Ebbe a megbízhatóságba tenyerelt bele Putyin az ukrán háborúval, hiszen ez a meglévő szerződésektől függetlenül drámaian megemelte egyik percről a másikra az energia árát (igaz, rövid időn belül korrigált is valamennyit a piac, s az árak némileg csökkentek).
A drámai áremelkedés miatt az orosz energiahordozóknak való 40-42%-os európai kitettséget csökkenteni kívánta az unó, s cél megvalósítására óriási összeget különített el. Ebből folyósított támogatást azon országoknak, akik csökkentették az orosz importot, s növelték az épületek energiahatékonyságát. Mi ettől a támogatástól elestünk, mert egyik feltétel tekintetében sem léptünk előre.
Az tény, jelentősen csökkent Európa orosz kitettsége, s többé nem fog visszatérni a 40-42 %-os kitettségre. Nincs ország, amelyik bevállalná, hogy energia nélkül, vagy megfizethető energia nélkül hagyná lakosságát, cégeit, intézményeit.
S más tanulság is van, az pedig az, hogy ez hatással van az orosz gazdaságra. Az európai országok helyett ázsiai országok vásárolnak, tehát az eladott orosz gázmennyisége lényegesen nem csökkent, a bevétele viszont drámaian visszaesett, hiszen ők lényegesen kevesebbet fizetnek a megvásárolt energiahordozókért. Tehát meg lehet szorongatni a bizalmát elvesztett orosz gazdaságot.
Valóban lehetetlen leválni az orosz gázról és olajról?
A magyar kormány tudatosan tartja fenn az orosz energiafüggőséget annak ellenére, hogy a feltételek megteremthetők. Szlovénián kívül minden szomszédunktól tudnánk földgázt venni, sőt, vásárolunk is. Szerinte nem igaz, hogy fizikailag rá lennénk kényszerítve, hogy az oroszoktól vegyünk gázt, és ugyanez a helyzet az olajjal is, az Adria-kőolajvezetéken érkezhet az országba tengeri olaj.
Miközben a leválás technikailag lehetséges, politikailag viszont nem érdekük a háttérbe meghúzódó gazdasági érdekcsoportok miatt. Az orosz gázon és olajon óriási összeget lehet és lehetett keresni, ezt mutatja a MOL példája is. A 2024-es választás előtt ennek a hatalmas nagy haszonnak csak a 16 %-át fordították a rezsicsökkentés támogatására.Holoda Attila előadásában kitért a folyékony földgázszállítás jelenlegi helyzetére, s e témában Trump óriási tévedésére, amikor azt hirdette, mindenkit ellátnak cseppfolyósított gázzal. Mint mondta, ebben csak az a baj, hogy több ázsiai , afrikai és európai ország is megelőzi az előállított mennyiségek tekintetében az USA-t. Azaz Trumpék ezt nem tudják teljesíteni, bár a piac megingatására jó volt.
Szó volt az energiapiac gazdasági szereplőiről , többek között a brókerekről, akik az árak alakulásában kulcsszereplők.
Holoda Attila előadói stílusa, az, hogy mondandóját, rengeteg grafikonnal, adattal támasztotta alá, mindenképp érdekes és elgondolkodtató. Érdemes őt figyelemmel követni, mert látható volt hogy töviről hegyire ismeri ezt a területet, rendkívüli nagy tudással rendelkezik, s nem beszél mellé.
-rizner-
